Ilyen csúnya fogalomelcsúszás nem véletlenül éppen az angolban, az angol hatására következhet be.

Az angol szókincs heterogén jellege és a szókölcsönző nyelvek írásmódját nagyrészt megőrző, de kiejtésben durván torzult szókészlet teljesen megbénítja a nyelvi elem értelmező/etimológiai/szógyökből kiinduló megközelítését az anyanyelvűek részére. Ennek következtében egy adott szó eredeti jelentése nem marad stabil (miután tulajdonképpen "szóbokrok" sincsenek, minden nyelvi elem egy kis külön szigetté válik) a jelentés könnyen kiterjed, vagy éppen szűkül, illetve elcsúszik.

A "hardy" kifejezés a "hard" (kemény) melléknévből származik, a "winterhart" német melléknév megfelelőjeként. Azonban amíg a németben elengedhetetlenül ott van előtagként a "winter-" (tél-) /v.ö. "TÉLálló"/ és a szó könnyen értelmezhető az azt akár első alkalommal halló részére is, az angol beéri a "hardy"-val. Innen aztán a "hardy" ugyanúgy önálló életet kezd élni, mint minden egyéb angol lexikai elem, azaz azt jelenti, hogy .... ????, egy kicsit mindenkinek azt, ahogy ő érti, etimológiai/szóbokorral "körbeültetett" értelmezési támogatás nélkül. Így könnyen megtörténhet az, hogy a "hardy" a füge vonatkozásában 'vegetációs időben termést érlelni képes' fügét KEZD jelenteni. Ezért nyelvészeti okok miatt elsorvad az a distinkciós képesség, ami a fogalmi pontosításhoz lenne szükséges.

Amennyiben a többi fügefajtához hasonló téltűrésű, de sarjakon termést érlelni képes fajta a "Hardy" Chicago, tessék megfontolni az ebben a kis "nyelvészeti tanulmányban" leírtakat.

/Tudom, semmiben sincs igazam és mindent túlszajkózok, de egyszer talán a vak tyúk is talál szemet./ :)))