Szóba került a tojás mosása ill. lehetőségei a tisztításnak berakás elött.Hogyan is kezelik a nagyobb keltető állomások :

"- A legszélesebb körben még napjainkban is a formaldehid használatos. Hatékony 10 %-os vizes oldatban is, de elsősorban gáz formájában szerepel a keltetőfertőtlenítésben. A formaldehid 40 %-os oldatként (formalin) vagy mint paraformaldehid por (91 % formaldehidtartalommal) ismert. A formaldehidgáz melegítés hatására keletkezik. Erre legjobb módszer a kálium-permanganáttal való egyesítés. A két anyag heves reakciója habzó, fröccsenő hatás mellett nagy hőt fejleszt.

A tenyésztojások fertőtlenítésére kiterjedten használják a formalingázos kezelést.

Általában háromszor gázosítunk:

- tojásgyűjtést követően azonnal, lehetőleg a tojásrakást követő 1-2 órán belül (főleg a tyúkfélék esetében);

- a keltetőben a tojások átvételekor, mielőtt azok keltetőbe kerülnének;

- harmadszor akkor gázosítunk, ha betegség vagy a keltetői higiénia indokolja, időpontja is ehhez igazodik az előkeltetés megkezdése előtt, az előkeltetés alatt vagy a bújtatóban.

A víziszárnyasok esetében a tojásmosás miatt ez a fertőtlenítési mód nehezen iktatható be a tojáskezelés folyamatába. A tojásgyűjtést közvetlenül követő gázosítás a tojáshéjon lévő mikroorganizmusok mintegy 95-99 %-át elpusztítja. A keltetőben az átvételkor a tenyésztojásokat speciális gázosítóhelyiségben vagy szekrényben fertőtlenítjük. Az előkeltető gépben akkor lehet szükség formalingázos kezelésre, ha pl. a záptojások aránya erősen megemelkedik. A formaldehidgáz azonban mérgező a fejlődő embrióra, ezért vigyázni kell arra, hogy a gázosítás ne a kritikus embriófejlődési szakaszok idejére essék. A keltetés 24. és 96. órája között tehát tilos gázosítani .

A kelés befejeztével a bújtatóteret kétszer gázosítjuk: a csibék kiszedése után közvetlenül és a gép tisztítását és nedves fertőtlenítését követően még egyszer. A szállító járművek gázosítására ajánlott ötszörös koncentrációt a megfelelő hőmérséklet és páratartalom hiánya indokolja." -stb.