A száraz nyarakról az jut eszembe, hogy nem hiába van a mondás a "hét szűk esztendő"-ről. Anno úgy 30 éve is voltak ilyen aszályok. Szegény anyósom már nyár derekán temette az az évi kukoricatermést. Valóban mindig úgy tűnt, nem lesz ebből semmi, már júliusban elszáradtnak látszott tövig. Valahogy mégis mindig tele volt a góré. És igen, kb. 7 évig sorozatban voltak ilyen nyarak. Előtte meg emlékszem oylan nyarakra, amikor megállás nélkül esett. Csavargásra kész városi kamaszként én ezt világvégeként éltem meg. :)) " Változnak az idők, változnak az emberek. " Imádom a langyos nyári záport. Még a vihart is áhítattal nézem kint a teraszon. A kutyák meg bújnának az egérlyukba is. Ahogy öregszenek hülyülnek. :))