A Cujo-t olvasom, 1981-ben jelent meg. Szívettépö, ahogy az alkeszekröl meg az egyéb drogoktól függökröl ír, tömény megvetés... mennyire marcangolta önmagát annak idején... szegény pasas. De a borítón látható fotóján is egész más, mint a mai képeken, sötét, feszült, bizonytalan. És a stílusa is teljesen más, mint mióta leszokott, függöként sokkal terjengösebben, unalmasabban írt, a sok szer eltemette benne pont azt, ami miatt olyan kiváló író, nevesen az arány- és ritmusérzéke miatt. Mint embernek és mint írónak is nagyon jót tesz neki az absztinencia.