Egy kis ismétlés:

2009. 12. 09.

"A most várható, valószínűleg mediterrán ciklont kiváltó lehűlés kapcsán ismét felmerül a jellemzően pozitív felhanggal emlegetett "mediterrán hatás" kérdése. Korábban is többször leírtam már, hogy soha sehol senki nem tisztázta még a kárpát-medencei "mediterrán hatás" fogalmát. Ha a múltkori ciklon-előoldali áramlást értik rajta (amikor éjszaka fölszaladt 17 fokig a hőmérséklet), akkor is térben és időben változóan lehet hatása egy ilyen helyzetben a medence bármely térségében.
Még ellentmondásosabb helyzetet idéz elő egy sarki légtömeg hatására keletkező földközi-tengeri ciklon, amelyik nagy nedvességtartalmú levegőt szállít, ütköztetve a hideg sarki levegővel és annak függvényében eredményez intenzív havazást, hogy hol milyen erősen érvényesül. Az északabbi területek, amelyek fölött a száraz sarki levegő miatt már nincs csapadékképződés, adott esetben képesek "szárazon" megúszni egy ilyen eseményt, ezáltal a csapadéktevékenységet követő derült éjszakákon jóval jobban jöhetnek ki (enyhébb éjszakai minimumokkal, a hó hiányának köszönhetően) ugyanazzal a hideg levegővel elárasztva, mint a hótakarós déli területek, amelyek "mediterrán hatás" alatt voltak a csapadékhullás időtartama alatt.
Erre az elmúlt teleken is volt példa. Tavaly télen például a magyar baranyai területektől még délebbre, Szlavóniában egészen alacsony téli minimumok fordultak elő egy olyan havazást követően, amelyik a magyar területeken csak éppen a Dráva-mentét érintette. Ennek következtében alakulhattak ki olyan hőmérsékletek például Sellyén, amelyeknek "köszönhetően" az épületektől távolabb lévő fügék elfagytak, amint erről májusban képekkel tudósítottunk. Eközben a Dunántúl akkor hómentes területein épségben teleltek a fügék." Még a fagyzugokban is!!!!!...."

Azóta minden egyes télen (még a tavalyin is -18!!!) fordult elő a dél-baranyai, Dráva-menti körzetben -15 fok alatti téli abszolút minimum. Éppen a fent leírt "mediterrán hatásnak" köszönhetően.