- „Remélem azt Te is pontosan tudod, hogy az Úr, azaz Él, a kánaániták Istene ígérte Ábrahámnak és utódainak a földet,”
- „Nagyon ragaszkodsz ehhez, de valójában csak annyi alapja van az elképzelésednek, hogy az Elohim kifejezés egy nomen appellotivum,…”
Legalább a Bibliában is előforduló tényeket ne söpörjük a szőnyeg alá....
Az Elohim sem igazán köznév (nomen appellativum), sokkal inkább tulajdonnévként volt használatos.
A zsidók szerint legalábbis: „Elokim – egyszer a fenti építőmester, a fenti anya, másszor az alanti építőmester, az alanti sekhina.” [anya] Zóhár 128. old. lapalja.) http://www.tradicio.org/libridivini/zohar.pdf
De nem Elohim itt a lényeges név, hanem Él. Él volt az, akinek Jákób emléket állított, s nem utolsó sorban minden utódja őt (Él-t) tisztelte. (Asérával, Baállal, stb…)
Sőt, maga Hóseás nevezi Jákóbot kánaánitának: 12:7 „Kanaánita ő! Hamis mértékek vannak kezében; szeret mást megcsalni.”
- „Mt4:15 „Zebulonnak földje és Naftalinak földje, a tenger felé, a Jordánon túl, a pogányok Galileája”
- „Na ez pl. egy (feltehetően) fordítási hiba. Ez az eredeti szöveg, amit Máté idéz:”
Nem hinném, hogy fordítási hiba lenne:
A Vulgatában a kiemelt rész magyar megfelelője: pogányok Galileája:
"terra Zabulon et terra Nepthalim via maris trans Iordanen Galilaeae gentium"
A görög változatban a kiemelt rész magyarul szintén: pogányok Galileája.
"Γῆ Ζαβουλὼν καὶ γῆ ⌐ Νεφθαλείμ, ¬ ὁδὸν θαλάσσης, πέραν τοῦ Ἰορδάνου, Γαλιλαία τῶν ἐθνῶν,"
Ugyan ezt támasztják alá a történelmi tények és számos más bibliai vers.
"Ez az eredeti szöveg, amit Máté idéz:"
Jézus korában vagyunk, a Makkabeusok után közvetlen, miután a maradék zsidókat is áttelepítették Júdába.
