Nos. A forintról azt mondják hogy az Únióba belépés óta gyakorlatilag egy 5%-kal drágább euró. Ha csak ez van akkor érthetetlen hogy a jegybanki kamat miért nem az EKB +5% volt azokban az időkben. Hacsak... Amúgy az előítéletek - és nem a tárgyilagos számviteli logika mentén - most Te nyiltkoztál meg, hiszen nyilvánvalóan előítéletes vagy. 

Másik. Kamattámogatás. Ki tudja már hogy valójában mi volt? Te honnan veszed hogy nem volt rá elég pénz? A következő kormány nyilatkozataiból. Erre én rákérdezek: Miért? A devizahitelre van/volt elég pénzünk? Naugye.

Az állami támogatású lakáshitellel nem volt egyébként semmi baj. Mert ha szorult volna a költségvetés akkor korlátozzák a mennyisségét és kész (Tudod. Úgy működtetnénk mint a nyugdíjt. Ha kevés a fizető akkor emeljük a nyugdíjkorhatárt=ha kevés az adóbevétel hozzá akkor korlátozzuk a köthető szerződések számát).

A hibás "termék" kifejezést nem ismerem. A bank nem termel semmit így termékei sincsenek. Ez a kifejezés is csak egy neoliberális maszlag. A bankokat nem kell félteni, mert hagyományosan tőlük ered a népnyomorítós recesszió. A törvényeket kellene megvalósítani annak érdekében hogy ne lehessenek királyok csak amolyan önmagukat is tönkretehető hagyományos vállalkozások. Ennek két óriási előnye lenne:

1. Beindulna a konszolidált hitelezés

2. A társadalom értelmesebbik és v. agilisabb része nem bankszámlán, hanem vállalkozásban próbálná növelni a sajáttőkéjét.

Fenti két dolog alapfeltétele a tartósan alacsony jegybanki kamat. Így nem keletkezhetne akkora méretű kötvénykibocsátás mint amekkorát az utóbbi 30 évben megszokhattunk, így tehát az adók sem tudnának felérni az égig.