Nincs:)

Georg Trakl:  Magános Ősz

Homályos ősz jön, telt s gyümölccsel édes,   
a nyári nap halódó fénye sárga.                    
A széthasadt ködből még tiszta kék les:       
madár ha száll, akár mesékben szállna.        
Hordókra vár a bor s a csönd a széles          
pincék homályán megdermedve áll ma.
                                                                    
Amott a puszta dombon egy kereszt ül:       
rozsdás erdőn bolyong a nyáj fehéren.          
Egy felleg húz a tó tükrén keresztül:             
a földműves pihenni tér be éppen .              
Az este kékes szárnya halkan pendül
a száraz zsuptetőn s az árokszélen.              
                                                                   
Most csillag fészkel már az álmos pillán:      
hűvös szobákban csöndes béke hallgat,       
a szeretők szelíd szeméből immár               
halk angyal lép elő, a szárnya lankadt.         
És zúg a nád: kisértet hangja sír rám,         
csupasz fűzekről, hallom, hull a harmat.
                                                                   
/Ford.:Radnóti Miklós/