Kicsit most belegondoltam. Végülis szükség van a télre. Nyár végére belefáradok a melegbe is. Olyankor már vágyom a szobában elővett könyvre, újságra, a TV nevű valamire, amiről nyáron még a port sincs időm letörölni, vágyom a süteményillatra, egyáltalán arra, hogy betegyem a lábom a konyhába, és legyen kedvem begyújtani a sütőt. Jól esik a hóban játszadozó kutyákat elvinni nagy futásokra, szeretek hólapátolás közben egy pohár forró bort betolni. Szóval vannak a télnek is azért élvezhető pillanatai. DE! A legjobb benne az, ha rövid! Mert nagyon hamar hiányzik a nyár. A másik legjobb, ha enyhe, kevesebb tüzifa kell, nem fáznak kint a kutyáim, nem fagynak meg a növényeim. 

Mi emberek is úgy vagyunk összerakva, hogy akkor értékeljük a jót, amikor kapunk a nyakunkba egy kis rosszat. Kell a tél, hogy hiányozzon a nyár. :)) A növények egy részének is szüksége van a hideghatásra.

Ha ez a tél így maradna, nem bánnám, de esélyt nem sokat látok rá. Előbb-utóbb a trópusi növényeim miatt fogok aggódni gyanítom.