Kinyomtattam a júliusi időjárás adatokat. Tizenhárom olyan napot találtam, amikor egyszerre volt 28C° és 70% felett. Ez mindenképp több mint hogy "egyet sem tudsz mutatni". (Megjegyzem, ez önkényesen választott határérték, ha máshol húzod meg a határt, lehet játszadozni a statisztikával).

Én sem állítom, hogy a szárító hatás tartós (ezt kb. már negyedszer írom). Igen, a hatás csak a csúcsok esetén érvényesül, de az időjárási helyzet is csúcs-szerűen jelentkezik, egy napon belül pár órára. Ezt a csúcsot "vágja le" az ehcs. Más esetben nincs ilyen hatás, és nem is szükséges. Az ehcs a komfortérzetet legjobban terhelő, legfülledtebb időjárás esetén működik.

A lényeg: számold ki ugyanezt normál hőcserélőre. A normál hőcserélő azonnal behozza a kellemetlen párás levegőt, az ehcs ezt órákra tompítja.Erre szerettem volna felhívni a figyelmet, köszönöm hogy ezt táblázatos formában is alátámasztottad. A mérési adatsor szerint a durva külső páratartalmak gyorsan jönnek, gyorsan mennek. Ennyiben csalóka a táblázat, hogy tíz órán keresztül feltételezed a kinti 70%-ot, ilyen nincs.

Ha Magyarországon a nagyon párás nem csúcs-szerűen, hanem tartósan fennállna, akkor az épületgépészet normál és standard tartozéka lenne az aktív hűtés. Az egy egész más helyzet, ott az ehcs többet dolgozik. A mi vitánk ugye arról a helyzetről szól, amikor az épületben nincs aktív hűtés.