Ha már nem akarod elolvasni a szakdolgozatot.

Kísérleti eredmények:

"A tároló térfogatigényét tekintve rendkívül kedvező a helyzet: meglepő módon számos abszorbens anyagban a hidrogén térfogati sűrűsége (g/cm3) tízszer nagyobb, mint egy 100 bar nyomású hidrogénpalackban, sőt nagyobb, mint a cseppfolyós hidrogénben"

És a gyakorlat oldaláról nézve:

"Egy jobb, 20 g tömegű akkumulátor 1000 mAh ˇ 3.6 V → 13 kJ energiát képes tárolni. 2 g/cm3 sűrűséggel számolva ez 650 kJ/kg fajlagos energiatartalmat és 1300 kJ/dm3 energiasűrűséget jelent. Ezek az adatok egy gépjármű ólom-akkumulátorára 250 kJ/kg és 1250 kJ/dm3 körül vannak (5 g/cm3 sűrűséggel számolva). A hidrogén 120 MJ/kg fűtőértéke ezeknél az adatoknál közel 200-szor (!) jobb, amennyiben tiszta hidrogént tudunk tárolni és tökéletesen felhasználni, de ha a tároló 20-szoros túlsúlyával számolunk (a tárolóban mindössze 5 % hidrogéntartalom), még akkor is a mai legfejlettebb akkumulátorokhoz képest 10-szer nagyobb fajlagos energiatartalmat érhetünk el! Az üzemanyagcella méretét,és az elektromos energia előállításának hatásfokát számba véve is többszörösen könnyebb hidrogéntároló-üzemanyagcella rendszer építhető, mint egy azonos energiamennyiséget biztosító, Li-polimer akkumulátorokból felépíthető rendszer. Ami a tároló térfogatát illeti: egy esetleges Mg alapú tároló és 5 % -os hidrogéntartalom esetében az energiasűrűség 3530 kJ/dm3, ami önmagában háromszor jobb a mai akkumulátoroknál, egy konkrét megvalósítás esetében (üzemanyagcellával és egyéb eszközökkel) tehát ez az érték is felvenné a versenyt a jelenlegi akkumulátoros technikával."