Normal 0 21 false false false HU X-NONE X-NONE /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Normál táblázat"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-priority:99; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin:0cm; mso-para-margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:10.0pt; font-family:"Calibri","sans-serif"; mso-bidi-font-family:"Times New Roman";}

„Az Isten átfogja a világot, mindenütt létezik,…”

Ezt én is így gondolom, ami eleve kizár minden megkülönböztetést, minden kölcsönös kisajátítást (én istenem, én népem, stb)

 

„…mindamellett az ember az Istent  elsősorban magában keresse,…”

Igen ez egy alapvető jézusi tanítás (éppen Pálnál…) :

2Kor 13,5 „…nem ismeritek-é magatokat, hogy a Jézus Krisztus bennetek van?”

 

„…de ez nem jelenti azt, hogy egyek vagyunk az Istennel.”

Miért ne jelenthetné? Ha a világban minden isteni megnyilvánulás, akkor az ember miért lenne kivétel? Egy vízcsepp lehet a tenger része, jóllehet soha nem lesz A tenger… A rész soha nem az egész, miközben része az egésznek. Ha ezt nem felejti el az ember, akkor soha nem is fogja Isten helyébe képzelni magát.

 

„…A mennyország is, mint isteni állapot, valóban bennünk van, de egyelőre csak potenciálisan….”

Az ember isteni sajátossága vagy mindig is meg volt mindenkiben, vagy soha nem lesz senkiben… Olyan nincs, hogy majd útközben megkapja valaki…. Ez nem függ az ember hitétől, hovatartozásától, korától, „jóságától”, stb.

 

Amire itt gondolsz, az inkább felismerés, ráébredés saját önvalónkra, amit nyugodtan nevezhetünk Isten országának, megvilágosodásnak, bárminek…

A gnosztikus írásokban több helyen is találkozunk Jézus ilyen tartalmú tanításával:

 

A Megváltó párbeszéde:

Az Úr azt mondta: „Mindenki, aki ismeri önmagát, megláthatja ezt mindenben ami megadatott neki, hogy megtegye […] és megvalósul […] az ő jóságában.”

 

Tamás a versengő könyve:

„Nos, mivel ikertestvéremnek mondanak és igaz társnak, vizsgáld meg önmagad és ismerd meg, ki vagy valójában, azt, ahogyan élsz, és azt, hogyan válsz valakivé. (…)

Aki pedig nem ismeri önmagát, nem tud semmit, aki viszont ismeri önmagát egyúttal elért valamennyit a mindenek mélységének tudásából.”

 

Hitvallás az igazságról:

„… a hatalmas […] feltámadás […], meg kell ismernie az Emberfiát, azaz eljönni és megismerni önmagát. Ez a tökéletes élet, hogy az ember megismerje önmagát, a Mindenség útján. Ne várjatok ezért testi feltámadást, ami megsemmisülés; és nincsenek megfosztva tőle (a testtől), akik tévesen várják a feltámadást, ami üres.”