Eredetileg ezt írtad a 6149-ben:

 

"A másik amiről a fórumon szintén nem beszéltek az entalpia hőcserélő nyári páramentesítő hatása. Akinél hűtés van, ez lényeges kérdés. Pl. a felülethűtést tovább tudod használni."

 

Erre reagálva írtam, hogy ez így nem állja meg a helyét.

 

Azért nem, mert a páravándorlás csak akkor tud megindulni és csak addig marad fenn az eHCS-ben, amikor és amíg az egyik oldalon magasabb az abszolút páratartalom mint a másikon. Egy klíma nélküli, szellőztetett, falfűhűtéses házban ilyen tartósan nem fordul elő.

Nézzünk egy életszerű példát (saját tapasztalatom lapján):

Adott egy szellőztetett és felülethűtött ház szárítás nélkül.  Kinti kánikula alatt a páratartalom 60-70% körül mozog 25°környékén. (Nem csak zivatar előtt, hanem AC során több napon, héten keresztül) Ez ~13g/kg vizet jelent. A bejövő levegőből csak akkor tud a pára átvándorolni a fenti paraméterekkel rendelkező elhasznált levegőbe, ha annak az abszolút páratartalma nagyobb mint 13g/kg. Ebből adódik, hogy Akárhány fok és akármekkora páratartalom van kint, a beszívott levegő nem tud 13g/kg alá száradni a HCS-ben történő páravándorlás útján.

Ráadásul éjszaka, amikor kikondenzál a levegőből a pára (reggeli harmat) az a fránya entalpiás HCS visszanyomja a kidobott párát a bejövő levegőbe!

 

A te extrém példádban

bent 23 C°, 50% ...  9 g/kg

kint 28 C°, 70% ... 18 g/kg

azért működhet az entalpiás HCS, mert klímával szárítod a benti levegőt! A klíma működését egyértelműen támogatja, ezáltal energiát lehet megtakarítani. A kérdés csak az, mennyit?

 

T.