Nagyon leegyszerűsítve (ez most faék lesz), a boldog kutya az, amelyiknek nincs önálló indíttatásból dolga: nem kell megkergetnie a postást, a bicikliseket, a futókat. Csak hogy a korábbi példánál maradjunk.

De ugyanígy: nem dolga felállítani a territoriális határokat. Csak el kell fogadnia, hogy a határ ott van, ami a saját kompetenciáján túl ki lett jelölve a számára. Kerítés, ilyesmi.

Egy ilyen kutya nem stresszel, nem üvölt, nem kóborol el és ugrik ki a kamion (sem a motoros) elé, mert nem ez a dolga.

A dolga az, hogy kövesse a kompetenciája hátarain belül a családi életet.

tomcat