Nagyon népszerű dlog ez a neoliberálisozás, mintegy szitokszóként, és ezen nekem mindig röhögnöm kell. Nem elsősorban azért, mert én is neoliberálisnak vallom magam, hanem azért, mert rohadtul félre van az egész magyarázva. Te is elhiszed azon politikusok jelszavait, akik a nepotizmusukat védendő támadják a neoliberális elveket, hiszen azok pont arról (is) szólnak, hogy nem a sógor-koma-jóbarát, hanem a hasznosság-érték-hatékonyság koordinátarendszerben kéne gondolkodni.

Tény, az sem segíti a liberális-neoliberális eszméket, hogy idehaza sokan visszaéltek ezzel: miközben magukat liberálisnak nevezték/nevezik, azzal tök ellentétes dolgokat csináltak (elég csak az SZDSZ-re gondolni, de nem kizárólag róluk van szó).

A liberális, piacközpontú gazdaságpolitika nem azt jelenti mára, hogy csak a piac szabályoz. Az államnak, a politikai hatalomnak kell a kereteket megadni, és kiegyensúlyozni a piac amúgy valóban sokszor jelentkező embertelen elemeit. (Pl. a legutóbbi USA ingatlan lufi oka egy 2000 környéki szabályozás változás, amit a repubilkánusok vertek át, és az engedte meg, hogy az ismert tőkeáttétes befektetések elinduljanak. Egy rossz szabályozás elvitte a piacot, és így válság lett belőle. Ha nem nyúlnak bele a piacba, nincs lufi. Ez persze most így leegyszerűsítve lett, de ez a lényeg.)

És akkor a reklám, meg a befolyásolás. A reklám már az ötvenes években is így működött (persze nem az exkomcsi országokban), vagyis ez nem a 90-es évek találmánya. A cégek célja az eladás, minden áron. Ez hozza a profitot. A reklám elsősorban ezt szolgálja ki, minden lehetséges eszközzel. Az emberek meg birkák, tájékozatlanok, konkrétan a többség hülye, a saját igényeivel sincs tisztában. De ez nem a reklámozók bűne, ugyanúgy kihasználják ezt a helyzetet, mint a politikusok meg a bűnözők. Ahogy adott esetben te is kihasználod, és lehet, ezt észre se veszed. Ilyen az emberi természet.

A reklám tehát egy eszköz, ami a piaci viszonyok között biztosan kell (nem piaci viszonyok között is, csak akkor nem terméket, hanem eszmét adsz el, a szoci. időkben is voltak agitproposok, ők voltak az eszme reklámosai, ugye).

A mértékén lehet vitatkozni, de ez meg gazdaság függő: minél inkább pörög a gazdaság, annál inkább használják a cégek a reklámot, és minél nagyobb a zaj, annál jobban igyekeznek ebből kiemelkedni. Ez meg egy természetes folyamat.