Ha sem Re-Bondonak, sem nekem nem hiszel, talán ennek igen

 

„Tünetek

A tünetek a tavasszal, lombosodáskor a legmarkánsabbak. A fertőzés közelében a fiatal levelek hervadnak, száradnak és a fán maradnak.

A megbetegített növényi részek másodlagosan fertőző gombáknak is helyt adnak. Ezek között a leggyakoribb a Schizophyllum commune.

A gallyak háncs részében megtelepedő baktérium a fertőzött rész feletti részek hervadását okozza, míg a szállítószövetben megtelepedett kórokozók esetében akár 1-2 éven keresztül sem látható a betegség, csupán a fák esetleges gyengébb növekedése lehet szembetűnő, majd tavasszal a fák gyors és teljes hanyatlásnak indulnak.

A baktérium a teljes ágkeresztmetszetet megfertőzi (a kambiumot is), és veszélyezteti az újonnan képződő szállítónyalábokat. A kibocsátott toxinokkal akadályozza újonnan képződő faszövetek kialakulását, illetve a víz és az asszimiláták mozgását, ezáltal a távolabbi ágak és rügyek hervadását okozva.

A rákos ágak repedezettek, a sebek sötétbarnák.  Ha eltávolítjuk a kéreg felső rétegét, friss fertőzés esetén vizenyős és büdös nekrotikus vonalakat látunk. A szövet is barna és a gyakori a mézgafolyás is. A baktérium inaktív periódusában a nekrotikus sáv száraz. Ezekben az időszakokban nehéz izolálni és laboratóriumi vizsgálatokkal igazolni a baktérium jelenlétét, és a jelenlevő gombák is zavaróak.  A sérült ágak kérge alatt néhány milliméterrel azonban izolálható a Pseudomonas, ezért fontos, hogy a háncs megfelelő rétegéből származzon a minta.

Hajlamosító tényező:

A meleg hónapokban a Pseudomonas baktériumok szinte csak vegetálnak a növények felszínén, tüneteket nem okoznak. Ősszel passzív transzport útján, vagy a hideg miatt megnyíló kisebb sérüléseken (spontán fagyás-olvadás) kersztül juthat be a baktérium a fák szöveteibe, majd a szövetek szénhidrát tartalmát felhasználva osztódni kezd.

Franciaországban sok éve kutatják, hogy milyen tényezők okozhatják a betegség megjelenését, illetve súlyosságát.”

 

Lehet, hogy ők sem értenek hozzá????????