Nekem még csak nem is a házakért fáj a legjobban a szívem, hanem az utcarendért, a városszövetért. Tessék megnézni azt a képet, amelyik a Kiscelli-Pacsirtamező-Flórián tér vidékét ábrázolja. Kéremszépen, ott utcák voltak, és az utcákra fűzve a házak! Most meg egy irdatlan betontenger közepén egy kietlen semmi, ahová sajnos nem épült meg az odatervezett városközpont. Amely ha megépült volna, csak annyival volna jobb a helyzet, hogy nem a kietlen semmi árválkodna ott Flórián tér néven. De hogy ronda lenne, mint a bűn, az hétszentség.

Ha a meglévő utcarendre felfűzték volna a meghagyni érdemes földszintes házakat, és közéjük építettek volna normális küllemű egy-két-há-négyemeleteseket, szavam se volna. _Ez_ városrehabilitáció. Ésszerű változtatás, a város tiszteletével. De ezek a betonsilók, ez megbocsáthatatlan. Ugyanaz, mint Kőbánya: igen, Újhegyen lehet ilyesmit építeni, mert ott nem volt korábban semmi. De a Liget téren, ahol ott állt Kőbánya?! Barbárság.