Lehmann szerint továbbra is megmaradt az a jogi érvelés, amelynek a segítségével eddig is nyert pereket. Ez pedig azon alapul, hogy átláthatóak-e annak a szerződésnek a következményei, amelyet a bankok kötöttek a devizahitelessel. A Kúria hétfős testülete egyébként éppen egy évvel ezelőtt hirdette ki azt a jogegységi határozatát, amelynek az első pontja kimondja: a szerződésben meg kell határozni, hogy a devizában nyilvántartott hitel esetében milyen referencia-kamatlábat alkalmaznak. Így a svájci frankban kötött szerződés esetén a dokumentumnak tartalmaznia kell például, hogy a referenciakamat a svájci bank alapkamata. Ha ez benne van, akkor tisztességes a szerződés, ha nem, akkor tisztességtelen.

A következő kérdés az, hogy ebben az esetben semmisnek nyilvánítható-e az egész szerződés. Lehmann szerint ha a fentiek alapján nem lehet megállapítani a törlesztőrészletet – márpedig ha nincs referenciakamat, akkor nem lehet megállapítani –, akkor az egész szerződés semmis. A Fővárosi Ítélőtábla éppen a múlt héten hozott olyan ítéletet, amelyben azt állapította meg, hogy ha a hiteles nem tudja a törlesztőrészletet, akkor az a szerződés semmis.

A Kúria ebben a kérdésben meglehetős határozottsággal állt ki amellett, hogy a banknak ilyen esetben se bukjon be a hitelként adott pénze. A jogegységi határozat ugyanis azt mondta ki, hogy a bíróságnak a szerződés érvényessé nyilvánítására kell törekednie, akkor is, ha a szerződés érvénytelenségét megállapította, de az érvénytelenség oka kiküszöbölhető. Az ügyvéd ez alapján mondja azt, hogy a bíróságok hozzáállása meg fog változni a Kúria határozata alapján, és nem a devizahitelesek javára.