Reni, ő egy 9 hetes bébi! Gondolom túl rég óta nincs veletek. Nem kell nagyon sok mindent belelátni ebbe- nem akar egyedül lenni, nem érti mi történik. Korábban ott voltak neki a testvérei, anyukája és most hipp-hopp egy új környezetben találta magát ahol időről időre egyedül marad. Meg fogja szokni csak időre van szüksége. A jutalomfalatos játékot próbáltátok már? Önmagában egy játék annyira nem szórakoztató ha nincs kivel játszani, viszont ha már egy kis finomság is szerepel a történetben mindjárt más a helyzet. Ezzel a problémával nem hiszem, hogy oktatóhoz kéne fordulni, csak meg kell próbálni az ő szemszögéből nézni a dolgokat. Nincs rajtuk kapcsoló ami átállítja őket az új élethez- ezt szokni kell. A virágaidat meg pakold olyan helyre ahol nem tudja elérni őket. Egy kiskutya pontosan olyan mint egy kisgyerek- amit az ember nem akar, hogy tönkretegyen azt el kell tenni abból a magasságból amit elér, ő még nem tudja felmérni mi az amivel szabad játszani és mivel nem.
3 hónapos kora után mehettek majd oviba ami sok szempontból nagyon hasznos. Addig is türelem és nyugalom! Ha görcsölsz az elmenetelek miatt ez óhatatlanul is érződik rajtad amit ő is át tud venni. Nálunk nincs probléma az itthagyásukkal, szépen maguktól mennek a helyükre amikor látják, hogy elmenni készülünk. Viszont ha kapkodás van vagy idegesség mikor itthagyjuk őket felordítják az egész házat. Kiskorukban először nekik sem tetszett a dolog, a fiatalabbik uszim szerette kiélni lakberendezési hajlamait meg volt némi sírdogálás időnként, aztán szépen kinőtte. Neki a jutifalatos játék sokat segített- speciel egy 1/2 literes műanyag palackba tettem a kaját amit meg is gyűrtem, hogy nehezebb dolga legyen (palackmániás a lelkem :) ) és gyönyörűen elvolt vele.