Ma délelőtt meglátogattam a Vörösmarty téri karácsonyi vásárt. Csalódott vagyok egy kicsit, mert eddig sok és szép kézműves terméket láttam. Idén inkább etetni-itatni akarták a jónépet, ezért aztán kellemes töltöttkáposzta és forraltbor illat terjengett. Viszont jó néhány olyan holmit láttam, ami súrolta a giccs határát. Már-már elcsüggedtem, de aztán láttam néhány csodaszép árut

is. Nagyon szép notesz, illetve naptárfüzeteket láttam, olyan  bőrkötésben, hogy hosszan csodáltam. Az azért sejthető, miért nem vettem egyet sem. Aztán néhány bőrtáskát. Ezek közül a legjobban az tetszett, ami olyan volt, mint a klasszikus orvosi táska, csak éppen barna színű. Az árát látva (169 euro) rezignáltan legyintettem.

Nagyon sok óvodai csoporttal találkoztam. Ezek egyike valami nemzetközi ovi lehetett, mert copfos kínai kislány és szurokfekete apuka is volt köztük, és mindenki angolul beszélt. Kivéve az egyik pultnál, ahol az ostor szót azonnal magyarul mondták. Kedves látványt nyújtottak.

Azt hiszem, nagyon korán érkeztem, mert sok árus csak dél körül kezdett kinyitni. Eddig csak öt óra körül nézegettem, végre egyszer természetes fénynél szerettem volna látni. Villanyfénynél azért hangulatosabb.

Dél körül megettem egy szál kolbászt, de nem nagyon érte meg az árát. Részint hideg volt, részint jellegtelen ízű.

Szinte mindenhol szólt a zene. Meg kell hagyni, a legstílszerűbb a Pálinka, szerelmem légy hát enyém szövegű volt, mert sok helyen árultak ilyet.

További jó hír, hogy jó néhány érdekes és ritka DVD is kapható volt.