Minden rosszban van valami jó! A szerencsétlen Coming out film kritikái között szerepelt egy utalás a Watercolors című amerikai filmre, amelyről még sosem hallottam eddig. Szerencsére sikerült megnéznem a youtube-on magyar felirattal, és örömmel mondhatom, hogy ismét kihalásztam egy szépséges, lírai melegfilmet a netről.

Watercolors / Akvarellek (amerikai filmdráma, 2008, forgatókönyv és rendezés: David Oliveras)

Oliveras első nagyjátékfilmje elnyerte a legjobb rendezés díját a 2008-as Los Angeles-i Nemzetközi Meleg és Leszbikus filmfesztiválon.

 „A szerelem oly rövid, a felejtés pedig oly sokáig tart.” Ezzel a Pablo Neruda idézettel indul a megindító történet, mely két tizenhat éves fiú tragikusan végződő szerelmét meséli el. A félénk, jó tanuló, tehetségesen rajzoló Danny beleszeret a zűrös családi hátterű, epilepsziáját titkoló Carterbe, akinek az úszás a mindene, s aki a stressz elől néha a drogozásba menekül. Carter nem akarja felvállalni az iskolában kettejük barátságát a durva, homofób diáktársak miatt, ráadásul az érzékeny fiút közönyös apja, kíméletlen edzője és engesztelhetetlen angol tanára is csak a kétségbeesés felé taszítják.