Abszolúte nem ide tartozik, de már tegnap óta tervezem, hogy elmesélem. A "semmi sem tart örökké" kategóriából.

1996 őszén, Pécsen vettem egy bakancsszerű bőrcipőt, magas szárú, félmagas sarkú, kényelmes, mint az álom. Még csak különösebben drága sem volt, legfeljebb "magasabb árfekvésű".

Pár év múlva elszakadt a fűzője, csere. Újabb pár év múlva már kicsit kopottnak látszott a sarka - a többi cipőmet évente sarkaltatom, azt hiszem, leginkább düböröghetek járás helyett -, csere. Aztán ugyanez még egyszer, talán. Mondjuk az utóbbi években már egy kicsit repedezni kezdett a bőr az orra körül, de a babakrém mindent megold. Erre tegnap fel akarom venni, és kiderül, hogy méretes lyuk tátong a szár és a cipőrész találkozásánál. A fenébe is. Legalább a nagykorúságot megérhette volna, szegény.

Tekintve, hogy lényegében egy plazában dolgozom, a tapasztalat erejével állítom, hogy nekem ilyen cipőm a büdös életben nem lesz többé.- :-((