„Azt mondja az eu, hogy itt csökkent az államadósság, a munkanélküliség, és a nyugati cégek célországként tekintenek hazánkra….”
- jó lenne, ha megadnád a hivatkozást, hol, mikor, ki mondta ezt?
- Churchill mondta, állítólag, hogy „ Csak azt a statisztikát hiszem el, amit én hamisítottam.”
Sok igazság van benne, mert egyébként igaz statisztikai adatokkal remekül félre lehet vezetni a zembereket.
- Ezekről az adatokról nem tudunk eleget, kibányászni meg nincs nagy kedvem.
- De nézzük meg azt, amit tudhatunk. A végén kezdem. Persze a tévedés jogát fenntartom.
Munkanélküliség.
Az állam nyilvántartja azokat, akik bejelentkeznek a munkanélkülieknek járó támogatásra. Ez nyílván egy konkrét szám, de nem azonos a tényleges munkanélküliek számával. Van a foglalkoztatottak száma, ez is egy konkrét szám. Az ember azt várná, hogy ha csökken a foglalkoztatottak száma, nő a munkanélküliség. Ez nincs teljesen így. A tanuló elvégzi az iskoláját, ha dolgozni kezd, nő a foglalkoztatottak száma, de változatlan a munkanélkülieké. Ha nem tud elhelyezkedni, akkor a helyzet fordított.
1000 munkanélküli, napi 8 órában közmunkát végez. Olyanok az adatok, amilyenek. Mi változik, ha 2000 közmunkás dolgozik az 1000 helyett, de csak napi 4 órát. Csökken a munkanélküliek száma, és nő a foglalkoztatottaké. Az elvégzett munka változatlan.
Beérett a fűszerpaprika. Sok idénymunkást kell felvenni. Csökken a munkanélküliek száma, nő a foglalkoztatottaké. Vége a sulinak, a végzett diákok a nyári szünetet töltik, nő a munkanélküliség, de nem csökken a foglalkoztatottak száma.
A lényeg az, hogy azonos időszakokat szabad csak összehasonlítani, és az a minimum, hogy mind a két adatot nézni kell.
Van még egy jelentős gond, a külföldön dolgozók. A statisztika a hazai foglalkoztatottak számába számolja be azt is aki külföldön dolgozik. Ez pedig önámítás. És azt se hagyjuk ki, hogy azt már nem veszik munkanélkülinek, aki a vizsgált időszakban legalább egy óra munkáért pénzt kapott.
Nem lehet az egyszerű földi halandónak tisztán látni. Ha a kormány közli, hogy csökkent a munkanélküliség, az ellenzék meghazudtolja, mert csökkent a foglalkoztatás. És persze fordítva. Az elmúlt évhez képest nőtt az ipari termelés, tehát valószínűleg csökkent a munkanélküliség.
Államadósság.
„Az államadósság egy adott országban a helyi (önkormányzati), a szövetségi és a központi kormány adósságainak (tartozásainak) konszolidált összege. Fogalmába beletartozik az állami kezesség- és garanciavállalás miatt keletkezett hiteltartozás, az elkülönült pénzalapok és az állami beruházásokat kezelő intézmények hitelei, valamint az állami vállalatoktól átvállalt hiteltartozás is. Névleges törlesztés, ha az állam az adósság törlesztésére újabb hitelt vesz fel. Hitelfelvétel történhet a kormányzat különböző szintjein (központi, szövetségi és helyi szervek adósságai).
Államadósság belföldi finanszírozása történhet: Államháztartáson belül, Jegybanki hitelnyújtással, Üzleti bankok által, értékpapírok vásárlásával, Vállalatok és a lakosság által.
Államadósságot külföldről finanszírozhatják: Nemzetközi szervezetek, Más országok, Külföldi bankok, Nemzetközi alapok, Külföldi befektetők."
Az államadóságot többnyire a GDP százalékában, vagy az illető ország valutájában adják meg.
Ez aztán lehetővé teszi, hogy félrevezető szövegeket lehessen nyomni.
Nálunk a kormány színrelépését követően (is) csökkent a GDP, ez változatlan adóság esetén is az adóság állomány százalékos növekedését eredményezi. De romlott a forint árfolyama is, ez is, változatlan összetételű, és mértékű adóság esetén, statisztikailag romlást hoz. Az is lehetséges, hogy az EUR adóságunk csökken, de a GDP csökkenése, és a forint árfolyamának romlása mégis az adóság növekedését mutatja.
Az országra a külföldi eladósodás a veszélyes. Japán jobban eladósodott, mint mi, de főként a saját polgárai hiteleznek, ezért senki nem fél nekik hitelezni.
Jövőre nagyobb összeget kell törlesztenünk. Nem hiba, esetleg előre, mondjuk kötvényeket kibocsájtani, ezzel növelve az adóságunkat, hogy legyen miből törleszteni.
Azt sem gondolom bajnak, ha olyan dologra veszünk fel hitelt, ami a hitel nélkül nem valósítható meg, de fontos, és gazdaságos cél. Például nem hiszem, hogy a paksi bővítést a kormány a mellényzsebéből fizetné ki.
Valahogy így látom ezeket a dolgokat. Érdemes az ÁKK lapját megnyitni (http://www.akk.hu/). Jobb oldalt lehet látni, hogy mennyi a jelenlegi adóságunk, mennyit nőtt, és az adóság szerkezetéről is van infó.
