Gondolom a népmondák sokszor sürgették a történelem hamisítókat, hogy kitaláljanak valamit például Atilláról.
Egy Oszszk pdf-ben olvastam sajnos csak az 1. oldalról:
"""Egyik nemzetnél a félelem, a másiknál hőstettei csodálata
idézte elé a mondákat; azért is a népmondában vagy kárhoztatják
vagy bámulják, mert a nép ez irányban középútat nem ismer,
hanem csak gyűlöletet, kárhoztatást és gúnyt az egyik — és
bámulatot, magasztalást és elragadtatást a másik oldalon.
A mondák szerint Attila jellemét ugyan helyesen megítélni
lehetetlen, de mindenesetre — mivel az akkori történetírókra is
nagy befolyással voltak, — igenis fontosak, csakhogy tisztán
históriai igazságot bennök kutatni nem lehet. A népköltészet mit
sem törődik a históriai igazsággal és gyönyörét nem is leli abban,
hogy jövő nemzedékeknek történelmi forrásúi szolgáljanak egyes
termékei; ő egészen subjective bánik el azon alakkal, a melyet
felkarolt.
Az Attila-mondáknál két különböző áramlatot lehet egymástól
elválasztani: a latin és germán
népfajok mondáit, melyek az egész
középkoron át, a nélkül, hogy összevegyültek volna, az egyes
népeknél szájról szájra szálltak, még pedig a mint ez magától
értetődik, különböző variatiókban.*)
...
*) Thierry, König Attila und seine Zeit. Scliilderungen und S&gen
aoe dér Geschichte des V. Jalirhunderts. Deutsch von Dr. Ed. Burckhardt.
Leipzig, Lorck 1855. 188 1.
...
Két Attila van az italiai nép mondáiban: «a jó és rósz Attila.*
... a mondák egy része dicsőíti, ..., a másik pedig gyűlölettel halmozza el,
kárhoztatván őt mint a régi örökölt állapotok és szokások megbuktatóját.
A germán mondákban nem találjuk Attilát olyan alaknak
feltüntetve, ki undort és gyűlöletet idézne elé, hanem ellenkezőleg,
itt Attila nem *flagellum dei*, hanem egy tökéletes germán uralkodó, ki jó sikerrel és dicsőséggel végezvén be hadjáratait és ellenségeit lesújtván, kényelemben tölti várában életét és a meg nyert javak élvezésére adja magát.
"""
Azaz a hamisítók késztetést érezhettek a mindkét nép általi megfelelésre, azaz
Bukjon Atilla és birodalma, de létezzek Kirala-ként = Alarik, aki kizárólag dicsőséges,
és ki tudja, lehet hogy utódja Arnulf létezett is esetleg...
Bocsi nem nézek ennek is utána, pedig ép ésszel sok simli észrevehető!
Ha nem jajgatunk a zavaros mese-beszéd "tört"-énelem írás hamisságain!
