Ki beszlt a csángóföldről?

Én konkréten jeleztem,hogy idióta az a román,mert a Káepátoktól DÉLRE is átnyűlt a székelyföld a török korban!

Săcueni megye/Saac (Havasalföld)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kialakuló magyar királyság határai nem állapodtak meg a Kárpátoknál, már az 1200-as évek elejétől elkezdődött a havasokon túli területek egységbe szerveződése (lásd a Szörényi Bánságot a Duna mentén és számos más havasalföldi telepítést). Legkésőbb ekkor alakult meg – mintegy Orbaiszék folytatásaként – a mai Bodza (Buzău) megye és Prahova megye részein a Saac-nak nevezett terület (a kezdetektől a 17. század elejéig Saac, 1645-ben már Săcueni, Săcuieni, Secuieni /azaz Székely/ megye, egészen 1845. január 1-jéig). A székelyek megtelepedése ezen a vidéken kapcsolatba hozható a teuton lovagok 1221-1225közötti délkelet-erdélyi várépítéseivel, de ugyanúgy lehetséges, hogy a székelyek területe a 11. század elejétől vagy akár a honfoglalás előttről, nemcsak a mai Szászföldet és esetleg Székelyföldet foglalta magába, hanem Saac-ot is. A Saac név egyébként megegyezik a Gesta Hungarorumban szereplő Csák névvel.

Magyar vonatkozású települések és helynevek a Bodza megyei részen[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

• Buzău – város és folyó – magyar neve: Bodza (a bodzafából – székelyesen bozza, esetleg bozzó)
• Chiojdu – község. A Chiojd teljesen szabályosan a Kövesd-ből alakult ki, lásd a számtalan erdélyi példát.
• Cislău – község. A román nyelvészek a szláv „cisla” = „adófajta”, „az adó meghatározására létrejövő falugyűlés” szóból vezetik le, mint számos más Cisla nevű település esetében. A Cislău (ejtsd: csiszló) végén levő ó hang jelenléte viszont megmagyarázhatatlan ebben az esetben. Ehelyett a magyar (ló)csiszár (azaz lovász, „lócsiszoló”, szó csisz- tövével hozható kapcsolatba, lófürösztő hely értelemben.
• Meledic – tó és fennsík Mânzălești falu területén. A „menedék” szóból – 1522. február 3-án kiadott birtoklevélben Radu vajda megerősíti Neagu-t a Peceneaga (besenyő) rész és a Menedic (Menedék) tulajdonában. Utólag e helyen mára elpusztult ortodox kolostor épült.
• Palanca – falu. A magyar palánka szóból, jelentése fatörzsekből készült erődítmény.
• Pănătău – község. A pemete(fű) szóból, a székely nyelvjárásban penető (ezt a gyógyfüvet használták régen a szén kiseprésére a behevített kemencéből)
• Secuiu – község, azaz Székely(falu).
• Unguriu – község, azaz Magyar(os).

Magyar vonatkozású települések és helynevek a Prahova megyei részen[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

• Colceag – község. A kócsag szóból.
• Făcăieni – falu. A fakanál (székelyesen fakalány) szóból, lásd a román nyelvjárásokban ma is élő "făcăleț" (ejtsd: fakaléc) szót, amely azt a botot, lécet jelöli, amellyel keverik a puliszkát – eszerint a telepesek vagy fafeldolgozók voltak, vagy egyszerűen nagy mennyiségben találtak erre a célra megfelelő fát.
• Hătcărău – falu. A "hat karó" összetételből, ahol a "karó" mértékegység. Ezen eléggé hihetetlen névadás példázására lásd a népi zenekaráról híres "Zece Prăjini" (tíz karó) települést is.
• Ialomița – megye és foly󠖠magyar neve: Ilonka^[forrás?]
• Lapoș – falu. A lápos szóból.
• Lăpoșel – falu. A lápos szóból, jelentése "láposka".
• Mireșu Mare – község. A nyíres szóból (Máramaros megyében a hasonnevű település magyar neve Nagynyíres). (mare: nagy)
• Mireșu Mic – község. A nyíres szóból (Máramaros megyében a hasonnevű település magyar neve Kisnyíres). (mic: kis)
• Palanca – falu. A magyar palánka szóból, jelentése fatörzsekből készült erődítmény.
• Starchiojd – község. A Chiojd teljesen szabályosan a Kövesd-ből alakult ki, lásd a számtalan erdélyi példát.
• Ungureni (Filipeștii de Târg)- falu. "Magyarok faluja"
• Ungureni (Fântânele) – falu. "Magyarok faluja"
• Ungureni (Gherghița) – falu. "Magyarok faluja"
• Urlați (ejtsd: Urlác) – város. Etimológiája: 1.) Váralatt (a Váralja példájára), amelyből a Nagyszeben melletti Orlát település neve is kifejlődött. 2.) az Örlec székely nem nevéből. Hangtanilag ez utóbbi változat az egyetlen elfogadható (t>c változásra /mint amit a Váralatt, Várlatt feltételezne/ a magyar eredetű helynevek román megfelelőinél nincs példa)
• Vălenii de Munte – város. 1431-ben mint "a székelyek vásárát" és vámszedő helyet említik.