Gyakran esik szó a vegetációs időszakban a kákigyümölcsök túlzott hullási hajlamáról bizonyos évszakokban. Ezzel kapcsolatban az olasz szakirodalomban a következő észrevételeket olvastam.

 

 

Se i frutti cadono prematuramente…

 

 

• Gli esemplari giovani sono spesso sensibili agli sbalzi di temperatura e di irrigazione: ciò causa facilmente la cascola dei fiori e dei frutticini. Ci vuole un poco di pazienza: nel giro di pochi anni questa sensibilità diminuisce, comunque è consigliabile evitare di alternare momenti in cui il terreno è del tutto asciutto a fasi di eccessiva irrigazione.

 

("Ha a termések idő előtt hullanak...

 

A fiatal kákipéldányok gyakran érzékenynek mutatkoznak az öntözés (vízellátás) vagy hőmérséklet hirtelen bekövetkező nagy változásaira: ez könnyen vezethet a virágok, vagy kis gyümölcsök hullásához. Egy kis türelem kell hozzájuk: pár év elteltével ez a fajta érzékenység csökkenni fog, mindazonáltal tanácsos továbbra is elkerülni, hogy teljesen kiszáradt talajú állapotok túlzott vízellátású időszakokkal váltakozzanak."...)

 

Ugye, ez teljesen egybeesik a mi megfigyeléseinkkel?

 

Az idősebb fák ilyetén hajlama fajták szerint eléggé eltérő, tehát abszolút módon általánosítani nem lehet. Azonban magának a hajlamnak a növény korától való függése teljesen logikus, nagyon könnyen belátható, mivel van összefüggésben ez a változás.

 

Szeretném, ha ki-ki megadná rá a maga magyarázatát!

 

A hullás megelőzésének hatékony módja lehet, ha csekély öntözéssel folyamatosan nedvesen tartjuk a gyökérzóna talaját, ami csökkenti a vízellátási kontrasztot egy hirtelen bekövetkező, nagymennyiségű természetes csapadék esetén, ami megelőző száraz talaj esetén feltétlenül nagy hullást idézne elő.

A legrosszabb beavatkozás egy hosszú száraz periódus után "elkövetett" bőséges öntözés.