A filozófia a világegyetem, a természet, az élet okával és céljával, a történelemben érvényesülő rendezőelvvel, a tudás és megismerés lehetőségével, a szépség, művészet és nyelv mibenlétével, a jogi-politikai normák természetével, a cselekedetek helyes vagy helytelen mivoltával, Isten és a transzcendencia létével foglalkozó tudományág.

 

Különböző filozófiai iskolák, nézetek, rendszerek léteznek. Egy-egy rendszernél először le kell fektetni az alapokat. Ezeket egy-egy adott iskola követői indoklás nélkül alapigazságként, axiómaként, elfogadják.  Ezekből az alapokból kell a további következményeket a logika szabályai szerint levezetni.

 

A logika az érvényes következtetések és bizonyítások illetve az ezzel összefüggő filozófiai, matematikai, nyelvészeti és tudomány metodológiai kérdések tudománya.

 

Mi itt nem politizálunk, hanem filozofálunk. Nem fektettük le azonban az alapokat. Tettem egy kísérletet rá, amikor a "Ki a Magyar?" kérdést feszegettem, de  a téma abba maradt, és nem jutottunk közös nevezőre. Kár, mert fontos alap a napi politikán történő filozofálgatáshoz. Lehet, hogy egyszer visszahozom a témát, de nem most.

 

Az ilyen kávéházi beszélgetéseknél is fontos, hogy egy-egy dolog megítéléseknél, lehetőleg, közös alapokból induljunk ki. Persze ezek az alapok nem szükséges, hogy olyan mélyek legyenek, mint egy filozófiai iskoláé, egyszerűbb dolgokra gondolok.

 

Például a demokrácia ellentéte a diktatúra. Az emberek alapvetően csak saját vélt érdekeiket tartják fontosnak. Demokratikus döntés, ha a döntés egybeesik a többség kinyilvánított akaratával. Minden más diktatórikus döntés. A legrosszabb demokrácia is jobb, mint a legjobb diktatúra.

 

Mi következik az előzőből?  A demokratikusan hozott döntés a többség vélt érdekeit szolgálja. Ebből nem következik, hogy egy demokratikus döntés tényleg a többség számára optimális megoldásra irányul.

Mondjuk, legyen a cél egy képviselő kiválasztása.  Lehet, hogy akár négy, öt választás is szükséges lehet, míg egy tényleg megfelelő kiválasztása megtörténik. Vegyük, hogy 5. Ez 16 év.

Igen, de statisztikai alapon már a harmadik választás után a kerületek több mint 50 százalékában megfelelő jelölt kerül megválasztásra.

Látszik, hogy a demokrácia lassú, de biztosan működik.

Persze ehhez szükséges, hogy a civilszervezetek jól működjenek, és a sajtó szabad, független legyen. Főként pedig legyen szólásszabadság, és azzal félelem nélkül lehessen élni.

 

Nyugdíj:

Nem erre gondoltam. Nyílván lehet szabad elhatározásból takarékoskodni. A nyugdíj járulék kötelező része mindenkinél legyen egyforma. A többit az állam ne vegye el. Legyen mindenkinek saját dolga a további gondoskodás.

A hiányzó négy:

Gondolom, egyetértünk abban, hogy kellene, és nincs.

A Csányival, sajnos nincs személyes kapcsolatom.  :D