5496
2013.10.21
|
|
0 0
717
|
Nagy Imre felettébb érdekes figurája volt korának.
Már az is szokatlan, ahogyan hatalomra került. 1953. június 12-én Moszkvába rendelik a magyar párt és kormányküldöttséget, mégpedig az általuk meghatározott összetételben. Így lesz a "delegáció" tagja a néhány évig látszólag mellzött Nagy Imre is. Rákosit a szovjet párt prezídiumában Molotov, Hruscsov, Malenkov, Berija és Mikoján (mondhatnánk: a szovjet szabadőkműves páholy legfelsőbb vezetése) veszi kezelésbe. A nyugati sajtó szerint szigorú dorgálásban részesült, amiért olyan pontosan végrehajtotta a tőlük kapott utasításokat. Állítólag még zsidó mivoltát is fejére olvasták. Majd utasították, hogy a párt főtitkári poszt megtartásával a miniszterelnöki széket adja át más politikusnak, mégpedig Nagy Imrének. Az akkori sokat hangoztatott magyar "függetlenségre" jellemző, hogy miniszterelnökét Moszkvában nevezik ki. A politikai elemzők közül is kevesen akadtak, akik latolgatni próbálták; vajon miért éppen Nagy Imre? A kérdés megválaszolásához Nagy Imre személyiségének teljes feltárására, nem különben a szabadkőműves gondolkodás ismeretére van elengedhetetlenül szükség. Nagy Imre részt vett az első világháborúban. Az Oroszországban lévő hadifogolytáborban is bekapcsolódik a kommunista mozgalomba. Mondhatnánk, ott volt a bolsevizmus születésénél. Egyes kommunista ellenfelei még azzal is megvádolták, hogy részt vett II. Miklós orosz cár meggyilkolásában. Ez nem bizonyult igaznak ugyan, de a befeketítési kísérlet alkalmas arra, hogy feltételezzük; talán még a bolsevizmus világra segítésében is lehetett valami sokadrangú szerepe. 1928-tól 1944-ig megszakítás nélkül a Szovjetunióban élt. A második világháború idején a moszkvai rádió magyar szerkesztségében dolgozott. Megúszta Sztálin tisztogatási akcióit, amelynek pedig még Kun Béla is áldozatául esett. |
Előzmény: chicagoi (714)
|
|