Erre válaszoltam volna, úgy háromnegyed órával ezelőtt:

 

Erről van egy tanulságos történetem. Pár hete felhívott a Bank, hogy rettentően szeretnének nekem ajánlani valami rém kedvező számlacsomagot. Mire én, az alapos és levelezni kedvelő magyar állampolgár, válaszoltam a következőt. Találós kérdés a végére: szerintetek válaszoltak egyáltalán? Minekutána kiemelten kedvenc ügyfelüknek neveztek előző levelükben, és kis híján megborzolta a huszonéves fülemtudja milyen menedzser a hajacskát a buksi fejemen? Nyert: nem.

Levelem így festett:

 

Tisztelt X. Y!  

A... e-mail címre szeptember 11-én elküldött ajánlatára válaszolok.   Nagyon köszönöm a megkeresését, az Önök ajánlata természetesen rendkívül kedvező - gondolom én, aki nem pusztán nem konyítok a banki ügyekhez, de kedvem és időm sincs utána olvasni, hogy mindez Önöknek hol éri meg (például mennyibe kerülne mindez nekem az éves díjakban).  

Amiért köszönettel visszautasítom az ajánlatot, az az, hogy belefáradtam az Önökkel való versenyfutásba. Tudja, tavaly nyáron volt csak, hogy az Önök bankjának nem szűnő sürgetésére a mostani számlacsomagomra váltottam. Lényegében ugyanazt kínálták ugyanis, amit most Ön. Bementem, szerződtünk, aláírtunk egy kiló papírt, aztán fél év múlva már megint jött az sms, hogy fizessek, amiért fölvettem a saját pénzemet. De nem ám a havi n-edik felvételért - mint a korábbi számlacsomag esetében -, hanem már az elsőért. Kérdésemre, hogy ugyan mivégre ez a hirtelen változás, jött a válasz, hogy ez "kedvezményes díj". Plusz ott van még az ilyen költség, olyan taksa, amolyan summa és a többi.

Nézze, én pontosan tudom, milyen politikát folytat a jelenlegi kormány a bankokkal, de egyszerűen nem szeretem lúzernek érezni magam.   

Tudja, az ember mint afféle kitüntetetten kedves ügyfél, két dolgot várna el a bankjától.

1. Lehessen biztos benne, hogy ha már egyszer tisztes összeget tart Önöknél, Önök cserébe a legkedvezőbb kamatot és a lehető legtöbb kedvezményt nyújtják neki. Csak úgy. Automatikusan járjanak tehát azok a kedvezmények, amelyeket állandó készenléttel vagy új és új szerződésekkel érhet csak el. Ad analogiam, olyan ez, mint a kötelező biztosítás. Évről évre felidegesítem magam azon, hogy ha felbontanám a biztosításomat és újrakötném - és ezt még a cég ajánlgatja! -, olcsóbb lenne ugyanannál a biztosítónál, amelynek egyébként húsz éve fizetek, és még sosem volt balesetem.

2. Ha változás adódik, hiszen ilyen minden üzleti kapcsolatban előfordulhat, akkor ne nekem kelljen nyomozni, hogy mi történt már megint, hanem kapjak azonnali tájékoztatást, egy világos táblázatot, hogy mi mennyi, és mihez képest annyi. Ha üzleti analfabéta vagyok is, olvasni azért tudok.  

Kérem, ne haragudjon, amiért ilyen hosszan feltartottam, de talán nem tanulság nélkül való, amit erről az egészről gondolok.

Még egyszer köszönöm az ajánlatát, tisztelettel üdvözlöm,

dr. Goldman Emma

ügyfél