A fideszesek erre szavaztak...
Sokmilliárdos öngól lehet a trafikrendszer
Még csak alig néhány hónapja működik a magyar trafikrendszer, az viszont már most is látszik, hogy sokba fog kerülni a költségvetésnek. Visszaestek az áfa- és a jövedéki adóbevételek, óriásit nőtt a feketepiac, kereskedők ezrei kerültek nehéz helyzetbe, nem is említve a dohányiparban dolgozó több tízezer embert.
Amit eddig csak sejtettünk, az a GFK legfrissebb kutatása megerősítette: óriásit nőtt a dohánytermékek feketepiaca a trafikrendszer idei bevezetésével és az árak emelésével. A GfK Hungária a dohányiparági szereplők megbízásából idén is az Európai Unióban elfogadott módszertan alapján, a legnagyobb hazai városok utcáin, illetve a közterületi szeméttárolókban megtalálható üres cigarettadobozok begyűjtésével mérte fel a cigaretta feketepiacának arányát. Az eredmények egyértelmű növekedést mutatnak. Az elmúlt években tapasztalt csökkenő tendencia után a tavalyi volt az első év, amikor a feketepiac a több jövedéki adóemelésből fakadó árnövekedés hatására rövid idő alatt ismételten nőni kezdett: a külföldi cigarettatermékek aránya 2011-ben még 4,2 százalék, 2012-ben 5,8 százalék volt, ami az idén 7,7 százalékra emelkedett.
Az illegális dohányforgalom már 2012-ben növekedni kezdett, de jelentősebb erősödést az idén regisztráltak. A feketekereskedelem által leginkább sújtott keleti országrész mellett már Budapesten és Nyugat-Magyarországon is élénkülő erősödést lehet megfigyelni. Ez utóbbi régióban a külföldről illegálisan behozott termékek aránya két és félszeresére nőtt. Csak Pécsett 450 százalékkal magasabbak a feketepiaci mutatók tavalyhoz képest. A Miskolcon és Kecskeméten begyűjtött feketepiaci termékek aránya megduplázódott, Nyíregyháza, Debrecen és Szolnok esetében pedig jelentős növekedés tapasztalható.
Mennyibe is kerül ez nekünk?
A kutatás még az értékesítési helyek beszűkülése és a 10 százalékos minimum kiskereskedelmi árrés bevezetése előtti állapotot tükrözi, továbbá a tanulmány nem terjed ki a kisebb városokra és falvakra és az egyre nagyobb piacrészt birtokló vágott dohánytermékek feketepiacára sem. Mindezek együttes hatását számításba véve a feketepiac becsülhető aránya már jelentősen meghaladhatja a 8 százalékot.
A magyar dohánypiac bejelentett éves forgalma 2011-ben elérte az 500 milliárd forintot, (ez a teljes kiskereskedelmi forgalom) a feketepiac tehát jelenleg óvatos becsléssel is 40 milliárdosra tehető Magyarországon.
A költségvetésnek 2011-ben 287,2 milliárd forint jövedéki és 96,5 milliárd forint áfabevétele származott a dohánytermékek értékesítéséből. Az elmúlt évben 13,68 milliárd szál cigarettát és összesen 4387 tonna fogyasztási dohányt értékesítettek a hazai piacon. 2007 óta stagnál, illetve csökken a dohánypiac mérete, de emellett a dohánypiaci termékekből származó állami bevételek folyamatosan növekedtek. Még ha konzervatív, 10 százalékos bevételcsökkenéssel számolunk is, a kieső bevételek éves szinten idén meghaladják a 36 milliárd forintot.
Az adatok azonban azt sugallják, hogy a kiesés ennél jóval nagyobb lesz: a NAV számai szerint, amelyeket a múlt héten az Index.hu közölt, 34 milliárd után idén mindössze 28 milliárd folyt be júliusban jövedéki adóból a dohánytermékek után, augusztusban pedig csak 24 milliárd, pedig tavaly csaknem 36 milliárd forintot kaszált ezen az államkassza. Hasonló visszaesés volt tapasztalható az áfabevételeknél is, tavalyhoz képest ötmilliárddal kevesebb folyt be a két hónap alatt. Amennyiben a tendencia fennmarad, (vagy erősödik) a kiesés csaknem harminc százalékos lesz, elérheti az évi 80-90 milliárd forintot.
A nagy kérdés azonban idén az, hogy hány kiskereskedelmi egység jelent csődöt a dohánytermékek árusításának állami monopóliuma miatt. A tavaly regisztrált 42 ezer dohánykereskedelemre jogosult kiskereskedelmi egység túlnyomó része, 98 százaléka elvesztette jogosultságát. A becslések szerint a dohányértékesítésből bevételük 30-40 százaléka származott, de a Piac&Profitnak korábban nyilatkozó bolttulajdonos szerint ez az érték a 70 százalékot is elérte. Arra egyelőre még becslések sincsenek, hogy hány bolt lesz kénytelen lehúzni a rolót a bevételkiesések miatt, de a végelszámolási statisztikák beszédes képet mutatnak. Az Opten adatai szerint a kiskereskedelmi egységeknél a 2010-ben mért éves 1480 végelszámolás helyett idén 2500 fölé nőhet a végelszámolások száma. Rosszabb a helyzet, ha a bevételi statisztikákat nézzük: a 42 ezer kisvállalkozás több mint negyven százaléka már 2012-ben is veszteséges, vagy a legjobb esetben is nullszaldós volt. Ezeknek a kisvállalkozásoknak a többsége idén, vagy legkésőbb jövőre lehúzhatja a rolót. Ez több tízezer munkahely megszűnésével és a kiskereskedelmi forgalomból származó bevétel felbecsülhetetlen visszaesésével járhat, óriási lyukat ütve a költségvetésen.
...
http://www.piacesprofit.hu/kkv_cegblog/sokmilliardos-ongol-a-trafikrendszer/
