Akkor menjünk át egy kicsit objektívba.

A dohányzás tiltása nélkül is markánsan csökkent a dohányzók aránya a 2003-2009 közötti időszakban. A férfiaknál 13,5%-al (nem százalékpont), a nőknél 21,2%-al a 34 év alattiak körében.

Azóta nagyjából stagnál.

Az az indoklás, miszerint az éttermekből és szórakozóhelyekről kitiltás eredményes lenne, teljesen téves megközelítés népegészségügyi szempontból.

Furcsa módon az egészségtudatosság sokkal hatásosabb konjuktúra idején.

Étteremben (fő tevékenységként nappal melegételt készítő és felszolgáló hely) korábban sem volt menő a dohányzás, számukra a vásárlóerő csökkenése/növekedése az éves forgalmat leginkább befolyásoló tényező. Ezért írtam lentebb, hogy ne mossuk össze a vendéglátóhelyeket kategorizálás nélkül, mert fals lesz az eredmény.

Azok a vendéglátóhelyek, ahol az italfogyasztás adta a forgalom nagyobbik hányadát egyértelműen vesztesei a dohányzás tiltásának, mert számtalan helyen kiépítették azt a légtechnikát, amivel kulturáltan meg lehetett oldani a nem dohányzó többség és a dohányzó kisebbség együttélését - tiltás nélkül.

A magam részéről kíváncsi leszek a 2015-ös adatokra, hogy lett-e egyáltalán eredménye a dohánypiac újrafelosztásának és a tiltásoknak.

Ami látszik, hogy sokan áttérnek az e-cigire (bizonytalan eredetű és tartalmú inhalálószerek), ezzel párhuzamosan a trafikrendszer bevezetése jelentős jövédékiadó és áfa kiesést eredményezett, ez már mérhetően az ukrán és román feketepiaci cigi terjedésével járt.

 

tomcat