szia, megjött az alapito okirat. bemásolom. sztem lehet hogy már a saját telekrész sincs.

ha megnéznéd azt megköszönném.

 

 

A Budapest X ker. XXXXX utca 111111.sz. alatti

ingatlanon lévő lakóház

társasházi

ALAPÍTÓ OKIRATA

Az ingatlan helyrajzi száma : 1111&0/2

Az i nga t f an tu 1 aj doni ia p szá tna: 1111

Az ingatlanfefeése                : B p, DX ke r. belterület

 

TÁRSASHÁZTL'LAJDONT ALAPÍTÓ OKIRAT

1,

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Az 1994. évi XVII. tv.- el módosított 1993. évi LXXV1111.tv. -ben xxxxglalt felhatalmazás a lapján, a Budapest Xxxxváros .ker. KXXXX - Önkormányzata (1300 Bp. 1111, ker. Xxxx tér .), ű házingatlanok elidegenítése érdekében a budapesti 1111.kerületi 1 tulajdoni lap és /3 heiyrajziszámú_T 855 rtr kiterjedésű, az Ön- komiányzat tulajdonában álló, természetben Budapest, 1111.kerület, XXXXX utca 111111, szám alatti ingatlant

TÁRSASHÁZZÁ alakítja át.

A társasházközösség neve: Bp.ni.ker. XXXXX utca 111111. Társasház.

A társasház lakásait az I997.évi CLVILsz.tv,, valamint a jelen alapító okirat rendelke­zéseinek Megfelelően, mint lakásokat, a természetben megosztva_T a telek és a közös tu­lajdonban maradó részek közös tulajdonjogával, az elidegenítő szerv útján értékesítve a vevők személyi tulajdonába adja át azzal, hogy a mindenkori tulajdonostársak egymás közötti jogviszonyát az 1997. évi CLVII .számú törvény, a jeíen alapító okiratban vala­mint a PTK közös tulajdonra vonatkozó rendelkezései szabálvozzák.

KÖZÖS ÉS KÜf.C^ TULAJDONOK A TÁRSASHÁZBAN

A. Közös tulajüongk a társasházban;

i. Telek: 764 m~ teíülettelj kerítéssel, járdával és elö lépcső vei.

II. Vízvezeték hálózat az ingatlanra történő becsatlakozástól a külön tulajdoni illető­ségek ágvezetékéig,

JÍT. Szennyvízvezeték hálózat az udvari szennyvíztárolóba történő becsatlakozástól a külön tulajdont illetőségek becsatlakozó vezetékéig, udvari szennyvíztározó.

IV, Etektromos vezeték hálózat az ingatlanra történő bekötéstől a külön tulajdoni illetőségek elektromos xxxxgyasztásmérő órájáig, a közös területek vezetékhálóza­ta és szer el vényei, elektromos elosztó- és kapcsolószekrények.

VL Gázvezeték hálózat az ingatlanra történő bekötéstől a külön tulajdoni illetőségek csatlakozó ágvezetékéig.

A. épület

1. .Az épület alapozása, felmenő falszerkezete, pillérek, kéménypillérek, válaszfa­lak.
2. Az épület födémszerkezetei, áthidalások, kiváltások, lépcső szerkezetek,
3. Tetőszerkezet héjazattak kapcsolódó épületbádogos szerkezettel.
4. Homlokzatképzés lábazattal, kapcsolódó épületbádogos, homlokzati nyílászáró szerkezetekkel,
5. tároló               4.02 m^:
6. padlásfeljárat 6.75 m~
7. padlástér 79.68 m² (88.2S rn^:)
   1. épület

 

XIV„ Az épület alapozása, felmenő falszerkezete, pillérük, kéménj^Blerek; válassfa^ lak.

í XV. Az épület födémszerkezetei, áthidalások, kiváltások

1. Tetőszerkezet héjazattak kapcsoló dó épületbádogos szer keze ítél.
2. Homlokzatképzés lábazattal kapcsolódó épiifetbádogos és homlokzati nyílászá­ró szerkezetekkel.

XVIIL tároló 20.75 m^:

1. padlástér 59.40 m² {97.40 m^:)
2. épület
3. Az épület alapozása, felmenő falszerkezete. pLÍJérek, k é mén vpill érek, válaszfa­lak.
4. Az épület födémszerkezetei, áthidalások, kiváltások

XXU. Tetőszerkezet héjazatlak kapcsolódó épületbádogos szerkezettel.

XXIII, Homlokzatképzés lábazattal kapcsolódó épületbádogos és homlokzati nyílászá­ró szerkezetekkel

XXIV, Valamennyi        épület vonatkozásában minden egyéb, nem részletezett épületszerkezeti, szakipari, épületgépészeti épületrész, berendezés és felszerelés, ami közös rendeltetésűnek minősül.

Melléképületek

1. A melléképületek alapozása, felmenő falszerkezete, pillérek, kéménypülérek, válaszfalak.

XXVI. A melléképületek födémszerkezetei, áthidalások, kiváltások.

XXYM. TetŐ szerkeze lek héjazatta! ■ kapcsolódó épületbádogos szer kőzettel.

XXV1111. Homlokzatképzések lábazattal,kapcsolód6 épületbádogos és homlokzati nyí­lászáró szerkezetekkel.

1. Tárolók 26.50 nr
   1. Valamennyi épület vonatkozásában minden egyéb, nem részletezett épLílel szerkezeti, szaüparijépületgépészeti épületrész,berendezés és felszerelés, ami közös rendeltetésűnek minősül.

A közös tulajdon; 166/166, azaz: Egyszázhatvan híd/Egyszázhatvan hat tulajdoni hányadból ¡HL

A felsorolt közös épületrészek, stb. tekintetében a tulajdonjog a mindenkori tulajdo­nosokat a külön tulajdonnál feltüntetett hányadrész arányában illeii meg. A tulajdont hányadok megállapítása a külön tulajdonok területének arányában történt.

R, Külön tulajdonok a társasházban:

1.) A terv-éken I. számmal jelölt, 1111S0/2/A'! hrsz-ú, A.ép.fszt. 1. ajtószám alatti, 1 szobás lakás 34 m³ alapterület le!, valamint a közös tulajdonból 34/166 tulajdoni hányaddal.

1. )  A t eA'eken 2, számmá i j e lö lt, 6 43 S 0/2/A'2 hrs z- ú, A. é p. fszt. 2. ajtó szám alatti,

1  szobás és 1 félszobás lakás 53 m^: alapterülettel, valamint a közös tulajdonból 53/166 tulajdoni hányaddal.

1. )  A terveken 3. számmal jeiölt, 1111&Ű/2/B/1 hrsz-ú, B.épiszt. 1. ajtószám alatti,

2  szo bás lakás 5 4 m² alap területte 1, va !am i nt a k ö zö s t li laj do nbó í 54/1661ulaj do ni hányaddal,

1. ) A terv-éken 4. számmal jelölj 111180/2/C/l hrsz-Ú, Cép.fszt.L ajtószám alatti, 1 szobás lakás 25 m² alapterülettel, valamint a közös tulajdonból 25/166 tulajdoni há­nyaddal

 

1IL

AZ INGATLANiNYILVAM'ARTÁSRA VONATKOZÓ RENT>FLKEZÉSKK

Alulírott Bp.Hl.ker. Kxxxx-Xxxx Önkormányt a kéri a Xxxxvárosi Kerületek Föld&atalának Ingatlan nyilván tartási Osztályát, hogy a íirsasház tulajdon alapítását az ingatlamtyilvánt art ás bajegyezze be. Finnek során:

1. )      a H/A, pontnak megfelelően a társasház közösség tulajdonában maradó építmény­részeket berendezéseket és fel szereié se kel a közös telekkel együtt a társasházi törzslapra,
2. )      a II/B. pontban felsorolt lakásokat, valamint a. törzslapon nyilvántartott, az egyes külön tulajdoni illetőségek mindenkori tulajdonosait megillető hányadrészt a tulajdoni külön lapokra

jegyezze be, a Rp. TTL ker, Kxxxx-Xxxx Önkormányzata javára.

IV.

A TULAJDONI VISZONYOK A TÁRSASHÁZBAN

1,) A külön gulajjxxxxn

A társasházban lévó lakások a tulajdonostársak külön tulajdonában vannak,

A társasházi Jakás a tulajdonostársat megillető közös tulajdoni hányadrésszel együtt önálló ingat km. A lakás és a közös tulajdonban lévő vagyonrészek eszmei hányada egységet képez, melyet csak együtt lehet elidegeníteni, illetve -mint tulajdont- átru­házni, megterhelni.

A tulajdonostárs a.külön tulajdonát képező lakassak a hozzátartozó kö^ös tulajdonra vonatkozó hányadrésszel együtt, szabadon rendelkezhet.

A tulajdonos társ kötetes a tulajdonában álló lakást fenntartató, és szükség szerint fel­újítani A kii lön tulajdonban lé vő lakások Fenntartásával felújításával járó költségek a lakások mindenkori tulajdonosát terhelik.

Ha a tulajdonostárs a tulajdonát képező lakás illetve használatát másnak engedi át. felelős mindazokért a káró kére, amelyeket a használó (bérlő, stb.) okoz a lakás vagy a nem [ükás célú helyiség vagy a közös tulajdonban lévő vagyonrészek rendellenes használatával A tulajdonostárs köteles a tulajdonában tervezett építkezésről a többi tulajdonostársat értesíteni.

A tulajdonostárs köteles lehetővé tenni és tűrni, hogy a kii lön tulajdonú lakásába a közösség megbízottja a közös tulajdonban, illetve másik tulajdonostárs külön tulajdo­nával összefüggésben a szükséges ellenőrzési és fenntartási, felújítási munkák végzése céljából arra alkalmas idő bén bejusson, a tulajdonostárs vagy a bentlakó szükségtelen háborítása nélkül. A közösség illetve a másik tulajdonostárs köteles megtéríteni az ezen beavatkozással okozott kárt.

2.) A közös tulajdon

Az épület azon részei, berendezések, amelyek nincsenek külön tulajdonban, a tulajdonostársak közös tulajdonában vannak. A tulajdonostársak közös tulajdonában van a telek is, mint eszmei osztatlan közös tulajdon.

Az épületszerkezet, az épület biztonságát (állékonyságát), a tulajdonostársak közös célját szolgáló épületrész, épület-berendezés és felszerelési tárgy akkor is közös tulaj­donba tartozik, ha az a külön tulajdonba tanozó lakáson belül van.

A közös tulajdonba tartozó épületrész, épületbe rendezés és felszerelés fenntartásának és felújításának a költsége, valamint a rendes gazdálkodás körét meg nem haladó ki­adások kérdésében a tulajdonostársak szótöbbséggel határoznak. Ezen költségeket valamint, a társasház-közösség egészét érintő egyéb költségeket, a tulajdonostársak a tulajdoni hányaduk arányában viselik.

A tulajdonostársak egyhangú határozata szükséges:

-  a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásokhoz,

-   az egész ingatlan feletti tulajdonjog átruházásához, az egész ingatlan haszonél­vezetbe vagy használatba ad á^áho ^biztosítékul lekötéséhez, vagy más módon történő megterheléséhez.

 

1. Szolgalmi jog, közös használat

Az ingatlant, illetve mindedkön tulajdonosait a 111180/! hdyraiziszámü ingatlant ter­helő átjárási szolgalmi jog illeti meg.

Az ingat lant, a ö4jS0/1 helyrajziszámú ingatlannal kö'ös vízóra és közös udvari szennyvíztároló látja ei.

1. A tulajdonostársak egy ni ás köflötfi |ogviszűjg^a

A tulajdonostársat a társasházi lakásra megilleti a birtoklás, használat, hasznok sze­désének és rendelkezésének a joga, továbbá minden tulajdonostárs jogosult - a jog­szabályok és hatósági rendelkezések keretei között - a közös tulajdon tárgyainak a birtoklására és használatára. A tulajdonostársak e jogaikat azonban nem gyakorolhat­ják a többi tulajdonostársaknak e dologhoz fűződő joga és törvényes érdeke sérelmé­vel.

Jelen alapító okirat a közös tulajdonnal kapcsolatos elidegenítés jogát a tulajdonosok közösségére ruházza át, amennyiben az ingatlanrész - kivéve az épületszerkezetet,az épület biztonságát (állékonyságát), a tulajdonostársak közös célját szolgáló épületré­szeket, berendezésekét és felszerelési tárgyakat stb.( független ül attól, hogy az épület­ben hol helyezkednek el) - önálló ingatlanként ki alakít ható. Eb ben az összes tulajdoni hányad legalább kétharmados többségével rendelkező tulajdonostársak igenlő szava­zata dönt az elidegenítésről. A tulajdonostársaknak rendelkezni kell a külön tulajdon­hoz tartozó közös tulajdoni hányadok megállapításáról A tulajdonostársak erre vo­natkozó határozata az ingatlannyilvántartásba bejegyzésre alkalmas okirat,

 

rr.VFR KFTiYl,KF7rSTK

Az AJapító Okirat megváltoztatásához valamennyi tulajdonostárs hozzájárulása szükséges, kivéve a IV. fejezet 4. pont második bekezdést. A változást - beleértve a társaház tulajdon eselleges megszűnését is - be keli jelenteni a földhivatalnak.

A társasháztulajdonra - az 1997. évi CLVH. törvényben, valamint az alapító okiratban nem szabályozott kérdések tekintetében - a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadók

Az alapító okirat hatálya kiterjed a társasház mindenkori tulajdonosaira, illetve jogutodaikra.

A tulajdonostársak ezen okiratban megállapított társasháztulajdoni jogviszonyból származó perek eldöntésére kikötik a Budai II. és ITT. Kerület Bíróság kizárólagos illetékességét.

A ielen alapító okirat a jelenlegi bérlők, mint leendő tulajdonostársak többségi véleményének figyelembevételével készült.

 

Ezen alapító okirat tulajdonjog átruházást nem tartalmaz. ezért nincs helye illeték kiszabásának.

Budapest, 1999. V-t,

Ellenj egyezte:

?