Ez érdekes, mert lehetséges, hogy a "nótás" nem kizárólag az énekest jelentette tácmulatságban, hanem a zenészt is, itt a sipos-t említik.

"Azt pedig, hogy valóban vonuló táncról van szó, jól érzékelteti az a megfigyelése, hogy a terem végén az egymást követő táncospárok megfordulnak. A két rész között rövid pihenő van, s ezután kerül sor a rendezetlen formában járt s illetlenségekkel fűszerezett utótáncra. Ennek a felszabadultabb magatartásnak a jellemzője a síposra szórt káromkodás is, ha előbb hagyta abba a nótát vagy túl hosszan játszotta azt (Böhme 1886)."
Régi páros táncok
csango.ro/uploads/bibliografia/1990/pesovar_ferenc2.doc‎