HUH... az első gondolatom az volt, hogy: "expert". :))

 

Nem vagyok oly mértékben járatos a Dűne témában (ez egyértelmű), pár gondolatot azonban leírok.

 

Több helyen is olyan információt olvastam, hogy az ifjabbik Herbert, édesapja nyomdokain lépdelve írta meg az előzményeket, azaz a Mesternek voltak papírra vetett gondolatai, vázlatai, melyek támpontot adtak, hogy Ő valójában hogyan is gondolkodott a gépek uralta időszakról, így talán a fiú által alkotott művek nem rugazkodnak el oly mértékben a "valóságtól", mint hinnénk.

 

A filozófiai résszel teljesen egyetértek. Érezhetően nem a mechanikus világ felé fordult az író, sokkal több az emberi vonás, illetve magában az emberben fellehető problémák, ellentétek, konfliktusok megoldására keresendő válaszok kutatása. (A Dűne Istencsászára nekem nagyon nehezen olvasható volt, mert oly mértékben tartalmaz elvont eszméket, filozófiai fejtegetéseket, amik már-már meghaladják az ezirényú érdeklődésemet.)

 

Ami igazából az eredeti ötletet elindítota bennem, az két dolog együttese:

 

1.) Az előzményekben (és itt utalnék vissza, hogy a Fiú, Apja útját követte) szó esik arról a gépi tervről, hogy több Omnius másolatot kilövésével a gépi civilizáció külső/más univerzumokban való elterjesztését tervezte meg az örökelme.

 

2.) A Corrino-ház-ben az ixi mester Ajidica, világuralmi terve tartalmazza, hogy elküldte arctáncoltatóit, nem csak az Ismert Univerzumba, hanem azon túl is, hogy az "isteni birodalomnak" kellő támasza legyen.

 

Ha ezt összevetjük a Dűne Káptalanházában (részben) kifejtettekkel, miszerint a Tisztelet Matrónái egy náluk is erősebb erő ellen menekülve pusztítanak, illetve a fő műben lévő információval (ha jól emlékszem Paul jövőlátomásaiban volt), hogy egy új ismeretlen ellenség fog megjelenni, na ezekből gondoltam én, hogy a két öreg, az a két robot.

 

Az is kiderült számomra, hogy az arctáncoltatók, kitenyésztésük legelején, majdhogynem értelemmel igen, de akarattal nem bíró, quasi rabszolgák, akiket a genetikusan bléjük kódolt gátakkal irányítanak. Vajon nem az történhetett, hogy egy ilyen első gnerációs arctáncoltató eljutott egy a gépek által ellenőrzött "másvilágba", ahol hasznosították az új tudást?

 

És vissza Herbert filozófiájához: Erasmus, az corrini csatában már feladva gépi önmagának jelentős részét, ésszerűtlen, emberi döntéseket hoz meg gyámfia megmentéséért. Ez - véleményem szerint - egybevág a herberti gondolatvilággal, mely végsősoron ez embert minden más létezés felé emeli (Leto is ember marad, még féregként is).

 

Nem lehet-e, hogy a gépek fejlődése, egyrészt az erasmusi áttörés (logikával ellentétes döntés meghozatala), másrészt az új létforma (arctáncoltató = humanoid alap + programozott tudat) összekapcsolódásával elért egy olyan szintet, amely már-már emberi?

 

Nem lehet-e, hogy ez az "új ember" jelenti az igazi veszélyt, amit Leto is előrelát, és amelyre fel akarja készíteni az emberiséget?

Szerintem a Káptalanházban a Bene Gesserit végeredményben (egyedül) legyőzi a Tisztelet Matrónáit, megtöri az inváziót, tehát kell lennie egy olyan ellenségnek, amely csak a teljes emberiség összefogásával állítható meg.

 

Tudom, hogy amit leírtam sok-sok "ha"-n alapul, de talán nem teljesen marhaság.

 

(Most jutott eszembe, hogy lehet az egész gondolatsor Asimov Robottörténetek-Alapítvány körforgás miatt ötlött fel bennem. Az olyan élmény volt, amit nem felejtek el. Hogy a történet végén több 10 ezer évvel korábbi ismerőssel találkozol, akt csak Te, az olvasó ismer, bámulatos hatású.)