Azért vannak jelentős különbségek a két eset között:

- A magyar érvelés Jugoszláviával szemben az volt, hogy Horvátország függetlenedésével felbomlott az a Jugoszlávia, amellyel a szerződést kötötték, ezzel szemben Lengyelország felét elfoglalták a németek, de ettől még nem szűnt meg Lengyelország. Az majd csak pont a szovjet támadás után fog megszűnni.

- A magyar diplomácia a barátsági szerződés szellemében tájékoztatta Belgrádot napokkal a német támadás előtt, hogy német támadás várható, és arról is, hogy ebben az esetben a magyar csapatok bevonulnak a Délvidékre, hogy megvédjék az ottani magyarságot. Nem tudok róla, hogy Sztálin vagy Molotov tájákoztatta volna Varsót a várható német támadásról és a saját bevonulásukról.

- A fő különbség szerintem az, hogy Hitler a magyarok nélkül is mindenképpen megtámadta volna Jugoszláviát, tehát a támadásának nem volt előfeltétele a magyar csatlakozás, ellenben a Molotov-Ribbentropp paktumból az következik, hogy Hitler biztosítani akarta magát kelet felől és ezért határolta el a keleti érdekszférákat Sztálinnal, vagyis a támadása előfeltétele volt Sztálin csatlakozása. Aki viszont volt annyira ravasz, hogy várt két és fél hetet, hogy ne tekintsék agresszornak.