Huh, ne haragudj, hogy nem keresem vissza a lentebbi hozzászólások közül a részletesebben kifejtett "bizonyítékokat-érveket", de ezt csak azért érezheted így, mert olvastad az előzményeket is, ha csak az eredeti hatot olvasod előbb, akkor valószínűleg fel sem merül, de megpróbálom felsorolni vázlatosan (ide teszem azt is, hogy miért nem akart robotokat behozni a képbe), miért látom így.

 

Herbert művében nincs Omnius-Erasmus és amúgy sem volt rá jellemző, hogy fogta magát és ad hoc, csakúgy bedobált új dolgokat. Sokakkal ellentétben szerintem Herbert tudatosan építette a történetét, akárcsak Asimov a későbbiekben, mikor egybekötötte a történeteit, ez még akkor is igaz, ha vannak ellentmondások.

 

- Ahogy pár hozzászólással lentebb, pár éve én is hangozattam, hogy Herbertnél az átadni kívánt filozófia a lényeg, a történet csak másodlagos. Ez más műveinél, pl. a Dosadinál és a Lélekvadásznál is megfigyelhető, főleg ez utóbbinál.

 

- Herbert utalásokkal dolgozott, olyan apróbb elejtett információkkal, amik nem tűntek/tűnnek lényegesnek, de később jelentőségük lesz, mert hiába másodlagos a történet, erre épülnek a rétegek. Néhány példa:

 

• A Dűne Messiásában és A Dűne Gyermekeiben merül fel először, hogy a férgek a Dűnén kívülre kerüljenek, és ha jól emlékszem, Paul mondja, hogy még nagyon sok időnek kell eltelnie, hogy ez az esemény bekövetkezzen (vagyis a féreg életben maradjon).
• Leto Harq al'Adának azt mondja, kezébe veszi a fajnemesítést, és utódait olyanná munkálja, hogy előbbre fogják vinni az emberi fajt. Az Istencsászárban Duncan rátámad Moneora, a háziszolgára (azt értem alatta, hogy nem feltételezte, hogy Moneo képes megvédeni magát), akkor szinte szemmel nem követhető mozgással intézi el, és Moneo erre adott verbális reakciójából derül ki ("Már régóta tenyészt minket, Duncan; sok mindent erősebbé tesz bennünk. Gyorsaságra, intelligenciára, önuralomra, érzékenységre törekszik nálunk."), hogy már itt megszületőben voltak Miles Teg képességei.
• Amikor megtalálják az Ellopott Feljegyzések "többi részét" Dar-es-Balatban egy nem-kamrában, egyértelműen kiderül, hogy Leto tisztában volt azzal, hogy az ixiek létre fogják hozni ezt a szerkezetet. Sőt, az ixiek észre sem vették, hogy felhasználta őket!
• Leto maga jósolja meg, hogy általa térnek vissza a férgek.
• Hwinek Leto a következőt mondja (erre épül négy regény története, ezt bontja ki; ne feledjük, Herbert haiku-szeretetéből következik, hogy szerette a tömörségből adódó kibontakozást!): "Négy halált fogok halni – a test halálát, a lélek halálát, a mítosz halálát, és az ok halálát. De ezek a halálok mind a feltámadás magját hordozzák magukban." Röviden: az Istencsászárban megölik Letot, - ez a test halála; az Eretnekeiben egy féreg marad életben, Leto szunnyadó tudatának, lelkének legtöbb része, pedig elpusztul a Dűnével együtt; a Káptalanházban egyre jobban felülkerekedik a Sheeana körül kialakuló új vallás és imádat, ami az Istentcsászár mítoszát öli meg, ez is a cél, Sheeana egy féreggel fog visszatérni, hogy megrengesse az univerzumot -ez a mítosz halála és egy új mítosz születése;  és a máig megírtatlanul maradt kötet pedig az ok halála lett volna, hisz Leto maga mondta, hogy látja az Arany Ösvény végét is.
  
  Az, hogy ez bekövetkezett, és nincsenek azon dolgok, melyeket  a páros kifejtett, maga Herbert cáfolja meg, Gaus Andaud 10.000. évfordulói szónoklatában. 
  
  A feltámadások: a teste halála után a Dűne újjászületik; a lelke után a Káptalanház lesz Dűnévé; a saját mítosza Sheeana oldalán fog újjászületni; az ok utáni világ sajnos nem ismert, mert nem íródott meg.
• Bár Duncan megjegyzi, hogy Letot érdekelte a gépi és emberi tudat egybeolvadása, elválaszthatatlansága, Leto maga mondja a halála előtt, hogy "járt" a jövőben és az ix nem hozza újra létre az arafelt, a szent ítélet felhősötétjét, ami szerintem utalás a gépi logikára ("Ne féljetek az ixiektől – mondta Leto, és hallotta, hogy már alig suttog. – Gépeket tudnak csinálni, de arafelt már nem. Tudom. Ott voltam.") Odrade pedig felfedezi az Elágazáson, hogy azok a satnya kis robotok nem jelentenek semmilyen veszélyt. Sőt, a Bene Gesserit használt a Dzsihad ellenére is számítógépeket!

- Herbert a második regénytől tudatosan építette az Arctáncoltató vonalat és Leto pl. folyamatosan büntette őket. Már az Eretnekeiben furcsák a visszatért Arctáncoltatók, de a hatodik regényben termérdek utalás van arra, hogy a kezelők, futarok újféle Arctáncoltatók (Idaho annak érzi őket végig, Dortulja, a név, a Sokarcú Ellenség). 

 

Az utolsó fejezetben pedig egyértelműen kimondják saját magukról (termszétes következmények tekintik, hogy rengeteg elnyomás hatására megerősödtek és megszabadultak), angolul még egyértelműbb. Lentebb kifejtettem, hogy az újak annyi tudatot és személyiséget olvasztottak már magukba, hogy Paulhoz és Letohoz hasonlatossá váltak, azaz képesek visszatekinteni a múltba és előre jelenben bizonyos mértékig. 

 

A gholákkal hasonló tervei lehettek, és Duncan karaktere iszonyú fonotsságot képviselt, főleg a belső erkölcse miatt. Ezért lettek barátok  Miles Teggel is, ő is ilyen belső kódex szerint élt. 

 

- Herbertet nem nagyon foglalkoztatták a gépi és természettudományos dolgok, ez utóbbiból is csak a genetika, ez a Heisenberg szemétől kezdve a Dosadi kísérleten keresztül A fehér pestisig visszaköszön a Dűnéken kívül. Herbertet sokkal jobban érdekelte az emberi természet, az emberi tudat, a régi világ továbbélése a modernével szemben (Lélekvadász, fremenek, A fehér pestis írjei), a vallás-ember-politikai-társadalom kapcsolata, a jog, a hirtelen, váralan, robbanás erejű változások hatásai (Csillagkorbács-Dosadi, A fehér pestis, a Dűnék, a Heisenberg szeme mind erre épülnek), az ember és a természet kapcsolata és határai (sajnos még mindig kiadásara vár az Avatar c. film -egyik- alapját képező Pandora-ciklusa), a halhatatlanság-a hosszú élet titka, a fajnemesítés, valamint a kommunikáció és nyelv mibenléte (Csillagkorbács, a Dűnék vad tánc nyelve, Dosadi).

 

Ebből következik, hogy Herbert nagyon nem akart gépi vonalon mozogni, sőt, egynesen nagyon is távol állt tőle, sokkal inkább "keleti" gondolkodású volt, mint nyugati, a szó "természettudományos dominancia" értelmében.