A '70-es évek elejétől akinek megfelelő pontja volt, felvették.

Még 1978-ban, sőt 1983-ban is számított a származás:

„1978-ban végzett vizsgálat keretében. Eredményeik szerint két felvételi ponthatár létezett, az egyik egy abszolút mérce, azaz ilyen ponthatár felett mindenki bekerült, a másik egy relatív mérték, e felett a fizikai szülõk gyermekei mind bekerültek, míg a szellemiek gyerekeinek csak 80 százaléka."

„a SOTE-n 1983-ban ez 96, illetve 108 pont volt). A nem automatikusan, de nem is fellebbezéssel felvettek alkotják a második csoportot. Ebben a körben a felvételi vizsgabizottság egyes jelentkezõket elutasított, illetve egyeseket felvett (a szempontokra késõbb térünk ki). Az elsõ csoport kiválasztásánál már érvényesítették a két fõ szempont, a származás (illetve inkább a szociális helyzet) és a teljesítmény szerinti kiválasztást; ennek megfelelõen a csoportban a vezetõ- illetve értelmiségi-, valamint a munkás- és parasztszármazásúak voltak többségben „.

”Császi a két csoportban együttesen azt az eredményt kapta, hogy a beosztott értelmiségi származásúaknak a legnehezebb a bejutás, illetve jelentkezési arányukhoz képest egyedül ez a csoport jut be kisebb arányban az orvosi egyetemre.

„Mindezekbõl Császi arra a következtetésre jut, hogy az elõbbiekben feltételezett származás és teljesítmény szerinti szelekció mellett jelen van egy harmadik típusú szelekció is, ezt nevezhetjük személyhez kötött elõnyöknek. Ilyen elõny pl. az érdem alapján, a társadalmi állás szerint, politikai magatartás szerint, rokonság alapján, barátság szerint, szívesség viszonzásaként, illetve korrupció segítségével történõ bejutás a felsõoktatási intézményekbe.”

http://www.mtapti.hu/mszt/19992/fenyes.htm