Ezzel meg tényleg az a baj, hogy most is vannak ilyen alapon elosztott pénzek: a "kedveltség" preferálása vezet a tinglitangli dömpingjéhez, mert a színigazgató - joggal - úgy gondolja, hogy ja, ha nektek ez kell, megoldom. És tényleg, jön az operett és a saskabaré, ha kell, vattázva, az állam meg fizessen, mert lám, ez egy közkedvelt intézmény.

A fene tudja, mi a megoldás. Igazán lelkesítő volt a TAO, hogy a gazdaság szereplői effektíve az adójukból ajánlhattak fel pénzt a kultúrának - aztán úgy alakult, hogy ma már bölcs ember focicsapatoknak kínálja fel ugyanezt a pénzt. Ebben az országban reménytelen, hogy a minőségi kultúra a piacról tartsa el magát. Szóval az egész rendszer alapjaiban rossz, és ehhez képest a hujberferi csak azért menjen el a fenébe, mert ő még büszke is a csalásra.