Én úgy érzem, nem az a baj, hogy kevéssé ismertek, hanem inkább az, hogy nehezebben emészthető (bizonyos embereknek). Ráadásul kell egyfajta zenei nyitottság, hogy tudd értékelni és befogadni ezeket a dolgokat. Én azt vallom, és a barátaim ezt tudják rólam, ha 5-10 évig csak dzsessz menne az összes rádióban, akkor az lenne a sláger, mert az lenne belegyalulva az emberek fülébe. De az emberek nagy része passzív zenehallgató, tehát háttérzajra, és könnyen érthető témákra vágyik, nem többre. Nem szégyellem, a Collegium Musicum először nekem is nagy falat volt, kb 15 évesen, majd 4-5 év múlva újra belehallgattam a lemezbe, akkor már másként néztem rá, és minél többet hallgattam, annál inkább kinyílt előttem ez a világ. Az a szép ebben, hogy meg kell érte dolgozni, (nekem legalábbis meg kellett) és egy kis zenei érettség, kíváncsiság kell, hogy élvezni tudd.:))