Hát, egyrészt ezek a hosszú várakozások kedvetlenítenek el, másrészt meg nem világos, hogy akar-e valahová eljutni a szerző, vagy amolyan Szabó-család féle soha-véget-nem-érő történetetté alakult-e át időközben a dolog. (Ja és még mindig ügyetlennek tartom, hogy Harrynek már apuka-féltékenysége van, miközben még egyáltalán nem érzi Snape-t az apukájának.)