2013. június 29. MOT II.

 

Nagyon szép, napos időben zajlott az egész napos programunk Törökmezőn. 10 órakor találkoztunk Kismaros határában és onnan együtt autóztunk fel a hegyre.

Hatalmas füves domboldalban van a turistaház-étterem-kalandpark, ahol a kipakolás után a srácok egyből elkezdtek focizni, a területet "belakni", játszani.

Mi "öregek", miután megbeszéltük a legutóbbi találkozás óta eltelt időszak, meg az utazás eseményeit - hiszen az ország keleti és nyugati feléből is jöttek Orlandósok-, nekiálltunk főzőcskézni. Tűzrakás és a grillsütő beizzítása után előkerült minden, ami a jó kajához kell. 

A gyerekek lelkesen "készítették" kedvencüket a "füstölt-lángolt" virslit, szalonnát sütöttek természetesen hagymával, sőt a végén még sajtos kiflit is füstöltek. Annyira belejöttek a tüzelésbe, hogy a szigorú (?) atyai intelmek sem hatották meg Őket.

Miután a tűzből megfelelő parázs lett belerejtettük a batyukat, amik krumpli-hagyma-szalonna-kolbász és egyéb finomságok befóliázott "halmaza".

Közben a grillsütőn - amit Chevywhite kolléga adott kölcsön, mivel sajnos csak gondolatban tudtak velünk lenni- folyamatosan sült a hús, a grillkolbász, a debreceni, sőt bacon szalonna is, meg piritós kenyér.

Volt még "némi" ecetes-, meg fokhagymás kovászos uborka is, hogy a sok kaja még jobban essen.

Voltak, akik a desszertről gondoskodtak, ezért a gyerekek (is) a sültszalonna és a grillezett hús/kolbász/debreceni között a változatosság kedvéért fagylaltot ettek, majd a folyamatos evés lezárásaként lekváros fánkot.

Természetesen a srácoknak időnként sürgős felderítenivalójuk, játszhatnékjuk, focizhatnékjuk támadt, ezzel mozogták le azt a "kis mennyiséget" amit csipegettek, de a fánknál már mind együtt voltak.

Az ebéd amúgy sem komor hangulatát némi "vadászattal" sikerült még jobban feldobni, miután néhányan elkezdtek "no please"-ra vadászni. :)))

Ezek után következett a várva-várt kalandparkozás, ami nem csak a kölköknek volt hatalmas élmény, hanem a felnőtteknek is, hiszen voltak akik nem csak a gyerekeket figyelték aggódva - minek is, hiszen az egyetlen "sérülést" is szülő szerezte, mert nyakaskodott-, hanem aktív "elszenvedői" voltak a felnőttek számára épített pálya akadályainak.

Mikor kellőképpen elfáradtak a felnőttek akkor véget is ért a közel 2 órás "kalandozás" a srácok legnagyobb bánatára, ezért a maradék fölösleges energiát még egy kis rohangálással-focizással vezették le, majd pl. Bendegúz megérdeklődte, hogy másnap is itt kezdik a napot? Mindezt délután 6 óra tájban.

Lassan összepakoltunk, "elmosogattunk" és még egy utolsó felvonásként előkerült egy távirányítós autó is, ami jól megfuttatta-megugráltatta a gyereksereget.

19 óra után elindultunk haza. Jó nap volt, klassz emberekkel, aranyos srácokkal.

 

Köszönet Jóbaráthok-nak, Cihap-éknak, Hattori Hanzó-éknak, Simong-éknak, és mindenkinek a találkozást. Meg Bear Grylls-nek, aki a túlélő késével megoldotta a szeletelés problematikáját  :)))

És nem utolsó sorban Chevywhite-nak a grillsütőért.

 

Háromnegyed 10-kor kaptam egy SMS-t a legtávolabb utazó családtól, hogy szerencsésen megérkeztek haza.