A megállapításod alapja a hited, miszerint nem rendelkezem tapasztalattal, mert tapasztalatod nincs, nem is lehet arról, hogy hosszú és kalandos életem során mit tapasztaltam meg, és mi az amit elhittem...:)

Az én vallásomban a hit édeskevés. Olyasmi, mint a totyogónak a járóka. Amíg meg nem tanul járni, addig jó ha van, de utána szilárdan kell állnia a lábán, járóka nélkül.

A vallásos elvekkel tisztában lenni tapasztalás kérdése. Ha valaki nem tapasztal, nincs tisztában a vallásos elvekkel(a bejárandó úttal), hogy az egyéni lélek milyen utat jár be, amíg Isten elé nem kerül, vissza nem áll a kapcsolata Istennel. Ez egy folyamat, minden ember hasonlkóképpen éli meg...csak a "színezék" más.

Ha lenne tapasztalatod, akkor nem hangoztatnád, hogy csak a Jézus az út. Azért mondod, mert megfelelésikényszeressé tesz a vallásod. És nem tudsz kilépni belőle, mert akkor a vallásod is ugrik.