Lehet, hogy nem vettétek észre, de pár napot távol voltam. Egy kárpátaljai ötnapos úton (ahol rengeteg fecskét és verebet láthattunk, hallhattunk). Nézzétek meg a karpateuropa.hu honlapon a Kárpátalja – Vereckei-hágó utat, mindenkinek ajánlom.

Külön busszal a határhoz közeli – magyar mobilhálózattal elérhető! – Bene falu magánházainál volt a szállás tökéletes komforttal, olyan reggelivel és vacsorával, aminél ízesebbet, bőségesebbet elképzelni sem lehet. A helyben lakó idegenvezető is profi volt, minden percre pontosan a program szerint történt.

Akinek olyan szerencséje volt – mint nekünk –, hogy a falu polgármesterénél kapott szállást, az ő étkezés közbeni és utáni szövegétől ámulhatott el, ugyanis nálunknál jobban ismeri az itteni helyzetet és személyesen a politikusokat minden oldalról.

Az épületek szerények, a falukép olyan, mint nálunk egy szegény tolnai vagy borsodi község látványa. Sok ház nincs befejezve, bevakolva, mert lassan haladnak, ahogy gyűlik pénzük, mert hitelt nem vesznek fel. A személyautók tragikusan régiek, az Ikarus buszok pedig a modernek közé tartoznak. Az emberek (inkább a nők) viszont szépen és divatosan öltözöttek, legfeljebb a vastag talpú cipők későn odaérő divatja feltűnő...

Egyetlen tragikus élményünk a mellékutak állapota, ugyanis a sűrű és mély lyukak miatt az autók úgy szlalomoznak lassan menve, mintha mindannyian részegen vezetnének.