„Semmi felől ne aggódjatok!”….
”keressétek előbb Isten országát..”
Ha az Úr útján járunk, akkor nem kell aggódnunk semmi felől.
Ha valóban azt tesszük, mondjuk, amit az Úr akar hogy tegyük, mondjunk, akkor senki és semmi nem árthat nekünk!
Ha valóban azon az úton megyünk, amit Ő jelölt ki nekünk, akkor teljes a védelem.
Akkor valóban Ő hadakozik értünk és megdicsőíti Nevét!
Az Egyiptomból való kivonuláskor Isten megadta az útitervet, a kivonulás módját, idejét, célját és azt mondta, hogy ha ezt teszik Izrael fiai, akkor minden rendben lesz és biztos kézzel vezeti őket és beviszi a Kánaán földjére.
Azt írja az Ige, hogy „fölfegyverkezve jöttek ki Izrael fiai Egyiptom földjéről”.
Egy nép, aki 430 évig rabszolgasorban volt tartva, sarat dagasztott, téglát vetett, mindenben alá volt rendelve egy bálványimádó, hatalmaskodó uralkodónak és népének, minden napjukat lefoglalta, beosztotta idejüket, megszabta napirendjüket, étrendjüket, mindent és nem szólhattak bele semmilyen dologba, ami meghatározta életüket, ez a nép fölfegyverkezve jött ki!
Vajon mit kezdtek volna a fegyverekkel, mikor sosem tanultak harcolni?!
Amint látjuk, az Úr meg is óvta őket sokáig a fizikai harcoktól…
Nekik is, mint nekünk, szellemi fegyverekre volt szükségük!
Ilyenekre, mint hit, feltétlen bizalom Istenben, az Ő erejében, hatalmában, Szavában!!
Arra, hogy ne a láthatókra nézzenek, hanem az ígéretekre és főleg arra, Aki az ígéreteket adta!
Arra, hogy minden körülmények között tartsanak ki, ne térjenek le a kijelölt útról, ahol védelem van, és teljesen hagyatkozzanak az Örökkévalóra!
Ezt az Úr cselekedetein keresztül tanulhatták meg, ahogyan ítéletet tett Egyiptom minden istene felett és ahogyan népével bánt, mint szerető Atya!
Ezért volt a páska áldozat is: a vér, amit fel kellett kenni az ajtófélre, az elkerülés vére, a szövetség jele, ami biztos védelmet ad a halál angyalával szemben.
Fontos figyelmeztetés volt: „..közületek pedig senki se menjen ki az ő házának ajtaján reggelig.”
Az „ő házának ajtaján”: amelyen a vér volt!
A védelem, a jel!
Ne menjen ki reggelig: a reggel az, amikor hajnalcsillag kel fel szívünkben, amikor eljön a Bárány napja, amikor véget vet a sötétségnek, felvirrad az Ő igazságossága, mint a dél!
Addig a vér védelme alatt kell lennünk, nem kijönni az ajtón.
Az ajtó, maga Krisztus Jézus, Aki hív, hogy menjünk be rajta keresztül a Házba.
Őrajta rajta van a vér, a biztos védelem pecsétje, és ha Őbenne maradunk, akkor nincs hatalma felettünk az ellenségnek!
„Elmegy az Úr az ajtó mellett és nem engedi, hogy a pusztító bemenjen öldökölni a ti házaitokba!”
A házaink a testünk, amit megmos a vér, elpecsétel az Úrnak, a Szent Szellem temploma, és nincs joga az öldöklőnek bemenni!
De csak akkor, ha a vér ott van, nincs más esély!
A ház a Gyülekezet, Krisztus Teste, a menyasszony, a hívők összessége, a vérrel megjelöltek, elpecsételtek összessége, így lesz Ház, így lesz Templom!
Azt írja az Ige, hogy: „Lőn pedig éjfélkor, hogy megölt az Úr minden elsőszülöttet Egyiptomnak földén..”
Éjfélkor, amikor a legnagyobb a sötétség hatalma, és ez közeleg!
Éjfélkor, amikor legjobban alszunk, amikor a szüzek is elálmosodtak és elaludtak!
Éjfélkor van a legnagyobb szükség az Úr segítségére, hitre, erőre, kitartásra, hogy el ne aludjunk.
Éjfélkor tűnik úgy leginkább, hogy egyedül maradtunk, hogy az Úr messze van tőlünk, hogy elfogyott az erőnk, a látásunk gyengül, a reménység halványul, nem látjuk a jövőt rendesen…..és éjfélkor jön el a Vőlegény, mégis…!
Hogyan kellett a páskát elfogyasztani?
„Derekaitokat felövezve, saruitokat lábaitokon és pálcáitokat kezetekben, és nagy sietséggel egyétek meg azt; mert az Úr páskája az”!!
Szövetségben az Úrral, minden nap!!
Útra készen!!
Minden nap útra készen kell állnunk és védelem alatt, hogy ha jön az Úr, készen találjon, felöltözve, elpecsételve, elkülönítve, hogy megmeneküljünk haragja elől!
„Szentek legyetek, mert én az Úr szent Isten vagyok”
„És legyetek nékem szentek, mert én, az Úr, szent vagyok, a ki kiválasztottalak titeket a népek közül, hogy enyéim legyetek.”
Engedelmesen, hűséggel.
Ez rajtunk múlik, nem Őrajta!
Nekünk kell ezeket megtenni és meg is tudjuk az Ő kegyelméből!
Kevés a „hurrá optimizmus”, az „Úr szeret és minden csodás” hozzáállás!
Engedelmeskedni kell, lesve parancsát, szavát és nem folyton kezére nézni, hanem arcát keresni Atyánknak, ahogyan a Fiú tette, a Messiás Jézus!!
2Mózes 12:27;
„Akkor mondjátok: Páskha-áldozat ez az Úrnak, a ki elment az Izráel fiainak házai mellett Egyiptomban, mikor megverte az Egyiptombelieket, a mi házainkat pedig megoltalmazta. „
És a nép meghajtotta magát és leborult.
Luk 21:33-36;
„Az ég és a föld elmúlnak, de az én beszédeim semmiképpen el nem múlnak.
De vigyázzatok magatokra, hogy valamikor meg ne nehezedjék a ti szívetek dobzódásnak, részegségnek és ez élet gondjainak miatta, és váratlanul reátok ne jöjjön az a nap:
Mert mintegy tőr, úgy lep meg mindeneket, a kik az egész föld színén lakoznak.
Vigyázzatok azért minden időben, kérvén, hogy méltókká tétessetek arra, hogy elkerüljétek mindezeket, a mik bekövetkeznek, és megállhassatok az embernek Fia előtt!”
