Ősszel szedtem össze egy oltványtelepről rosszul forradt és letört nemes részű alanyokat, télen beültettem, februárban bevittem a 15 fokos pincébe, márciusban oltottam (párosítás és hasíték), áprilisban kiraktam őket, és hamarosan hajtani kezdtek.

12-ből 1 nem hajtott ki, 1 néhány hét múlva, 1 pedig egy hete elpusztult. 2-ről azt hittem, nem sikerültek, de két és fél hónap után hajtani kezdtek, és két hét alatt utolérték a többit.

A jól hajtók között volt egy, amit tévedésből kaptam (aki adta, véletlenül egy kihajtott alanyhajtásról vágta az oltóvesszőt), ezt vagy 5 napja levágtam, az alanyt újraoltottam, és már szépen barkásodik (bal oldalt).

Jobb szemű embernek talán feltűnik, hogy bár a nemes vékonyabb, de mindkét oldalon nagyjából színel az alannyal. Ez attól van, hogy a kötözőt ugye meg szoktam húzni, és akkor az alanynak azt az oldalát, ahová nem ér oda a hasítékban a nemes, ott összenyomja a kötöző, a másik oldal ettől megnyílik, nem simul össze a két növényi rész.

Ez ellen lehet vagy úgy védekezni, hogy a nemest úgy vágom, hogy vízszintesen is éket alkosson a két felület, vagy pedig ahogy a képen is látszódik, egy levágott ágdarabból faragok bele távtartót, ez úgyis kilökődik egy éven belül.