A téma Karinthynál 1912-ben, az Esik a hó című novelláskötetében bukkan fel. Ott még a címe: Cipőcsokor. Később dolozott még rajta, átírta, a kiadó igényei és az épp aktuális lakbértartozás mértéke szerint. Így készült el és került be ez a változat Cipőpertli címmel a Nevető dekameron (Száz humoreszk) című kötetébe, amely az Athenaeum által kiadott tízkötetes K-válogatás egyik darabja.