Sziasztok! Lassan kezdjük a házbővítést és most jutott eszembe hogy még építkezés előtt kellene elgondolkozni a különböző hűtési/fűtési lehetőségekről. Tegnap egész nap a netet bújtam, ezt a fórumot is sokat olvastam és mostanra a csatolt rajzon lévő megoldások körvonalazódtak.A rajz tartalmaz egy házi készítésű keresztirányú hőcserélővel (polikarbonát lemezes megoldás kicsit átalakítva, neten utána lehet nézni hogy működik) rendelkező szellőztető rendszert az új részek + konyha fölé, ezen kívül az új részek fűtésére mennyezetfűtést/hűtést találtam ki. Szellőztető rendszer: - gondolkoztam a bejövő levegő téli előmelegítésén/ nyári előhűtésén a talajba helyezett talaj-levegő kollektorral, de ezt az ötletet végül elvetettem, mert házilagos megoldásokkal nem lehet megfelelően védekezni a csőkígyóban megtelepedő baktériumokkal szemben. Mindenképpen csak gyári antibakteriális csövek jöhetnének szóba, azok meg drágák.- ezért inkább az indirekt megoldások felé vettem az irányt, gondolkoztam 2 kisebb radiátor beszerelésén a levegő hőcserélő bemenő ágába, egyikbe a kútvizet kötöttem volna hűtésre, másikba a napkollektor visszajövő legforróbb szakaszát téli fűtésre. Viszont olvasgatva a fórumokat az jött le hogy a szellőző rendszeren keresztüli levegős hűtés nem igen megoldható, vagy csak óriási légszállító kapacitással. Elsősorban Takyka!-nak köszönöm az ezzel kapcsolatos megoszott tapasztalatait, ezért jött B tervként a mennyezetfűtés/hűtés.- Szóval végül a szellőzés összesen egy 2 boxból álló ellenáramú hőcserélőből, valamint 2 autókban használatos egyenáramú ventillátorból állna. Ezeket akár meg lehetne hajtani a 65W-os napelememmel is, szakaszos napközbeni működésre beállítva. Emellé jönnének még a csövek és az elosztórendszer.- A bal felső sarokban látszanak a befújási és az elszívási pontok az alaprajzon. Mennyezetfűtés/mennyezethűtés: - előnye a padlófűtéssel szemben hogy nincs szálló por- normál vakolatba elhelyezhető- nyáron hűtésnél nincs zaj és huzat- alacsony hőfokú víz keringetésével lehet fűteni (30-40C)- a 15 fokos kútvíz és a felülethűtés a tapasztalatok szerint kiváló kombináció- elkészítéséhez szükséges lenne első körben egy 2 hőcserélős tartályra, ilyenem sajnos nincs. Viszont ezt meg lehetne oldani akár nyitott tartályjal is, belógatva két lágy rézcsőből tekert hőcserélőt.- a kútvíz be lesz vezetve az új fürdőszobába és a padlásra. Hidrofor biztosítja a folyamatos nyomást. Megmértem, ennek 15 fokos a vize. Ez menne az egyik hőcserélőn a tartályba, a kijövő ág pedig mágnesszeleppel lenne lezárva. Egy gömbcsappal meg lehetne határozni az átfolyó víz mennyiségét. A kijövő víz a kertbe távozna (jobb oldalon végigmenne egy szivárgó cső a virágoknál, onnan pedig föld alatt átvezetném a tujasorig, és ott ismét egy szivárgó csővel kanyarintanám vissza. A biztonság kedvéért a csővéget itt egyszerűen bele tudnám vezetni a ciszternába ha túl sok víz keletkezne egy meleg napon.- téli időszakba a tetőre szerelt 30 vákuumcsöves heatpipe-os napkollektor nyomná napközben a vizet a 300L-es hőcserélős tartályomba, és a visszajövő hűvösebb ága, ami szerintem valahol 30 és 50 fok körül lesz menne bele a másik hőcserélőbe. Ezt az ágat a nyári időszakban két csappal teljesen ki lehetne iktatni, akkor csak melegvíz készülne.- a hőcserélőben lévő nyáron hideg, télen meleg folyadék áramolna a 4 szobában a mennyezeti csőrendszereken keresztül. A kérdés hogy ettől függetlenül a radiátorokat ki kell-e építeni az új házrészben is, mert az már elég sok többletet jelentene.Helyette biztosításként szerintem elegendő lenne valahogy a mennyezetfűtés hőcserélőjébe bevinni a kazánból jövő fűtéságat is. Esetleg elektromos fűtőpatronnal felszerelni a hőcserélőt (csak az meg sok áramot fogyaszt ha mégis szükség van rá). Harmadik lehetőség még egy napkollektor felszerelése ha kevésnek bizonyulna a 30 csöves. Mi a véleményetek?Üdv! Miki