Ha rám hallgatsz, azt csinálsz, amit akarsz... nem tudom mennyi idős vagy, de én úgy kezdenék neki idős napjaim tervezésének, hogy a tévémet odaadnám egy rászorulónak (és ültetnék diófát, jól bevált magyar fajtát). És ezt a jobbik-féle sértődött hozzáállást pedig elkerülném. A közbiztonságban egyetértünk, nem kell hozzá 8 reálgimnázium hogy lássuk, szar a közbiztonság, és egyre csak romlik.

De magam részéről akkor is szeretnék látni 10-20-30 éves időtávra mutató stratégiai terveket, koncepciókat arról, hogyan gondoljuk az emberek életszínvonalát javítani hosszútávon - akkor is, ha a következő 10 év még biztosan nagyon nehéz lesz.

Amit járható útnak gondolok, azt alább összefogalmaztam. Szerintem a (vidéki) gazdasági tervezésnek nagyon komolyan neki kell feküdni, elemzésekkel, brainstorminggal, marketing tervekkel, pénzügyi tervekkel. És utána pedig be kell hozni a (külföldi) befektetéseket vidékre (nyilván nem földeladásra célzok!). Másból itt pénztöbblet nem lesz.

A hitelből történő gazdaságfejlesztésnek is kizárólag abban az esetben van értelme, hogyha exportra van kihegyezve a terv. Gondolj bele egy tipikus magyar piacra tervezett gazdasági tervbe: miután felvette a fejlesztési hitelt, megvalósította a beruházást, a pénzt elvitte a megvalósítás: termelő eszközök, beruházás, építkezés, termelés indítás. Ezek után erről a kiszáradt belső piacról szeretné kamatostól megtermelni a hasznot és a befektetett tőkét is, amelyik pont magába szív minden fillért? Itt, ahol mindenki magának csinál már mindent, annyira nincs pénzük az embereknek?

Ötlet szintjén is veszett vállalkozás.

Kizárólag a külföldi tőke megnyerésével van esélyünk, kockáztassanak mostmár ők, hozzák ide a pénzüket és költsék el itt, bármi áron is. Erre kell ráfeküdni, arra fogok szavazni, aki az ország ésszerű feltőkésítésének elfogadható programját fogja szorgalmazni (és hitem szerint ez a közbiztonságon is javítana, amint javulna az emberek életszínvonala). Ha nem lesz ilyen, akkor áthúzom a szavazólapot.