Azért az elég elszomorító, hogy még ennyi év után is felülnek az emberek a csalásnak, megvezetésnek, hazugságnak. Anélkül, hogy bárki is legalább részletesen utána olvasna, utána járna.

Még úgy is, hogy ezt már néhány értelmes kutató megtette helyettünk. (Erről még később).

Példa: Mary Celeste. Az égvilágon semmi köze nincs a Bermuda- háromszöghöz. A hajót az Azori-szigetek és Portugália között találták meg, útiránya egyébként: New York-Genova. Tessék már kérem a térképre nézni, és megmondani, hogy ennek mi köze van a háromszöghöz? Kétségtelen tény ebben az esetben csupán az, hogy a legénység eltűnésére tényleg nincsen széles körben elfogadott magyarázat. Annyi azonban megállapítható, hogy az eset körülményeinek összekutyulásáért való felelősség egyértelműen megállapítható, mégpedig a vizsgálatot irányító „főmufti” személyében.

Még néhány példa, röviden: Bella (1854); valahol a Sao Roque-foknál tűnt el, ami 2000 mérföldre esik Barbadostól (Barbados a háromszög déli csücske), mégis konzekvensen a háromszöghöz kötik… 1866: Lotta, 1868: Viego, 1884: Miramon. Semmilyen bizonyíték nincs arra nézve, hogy ezek a hajók egyáltalán léteztek volna…

1925 december: Cotopaxi; na ez is egy olyan eset, hogy az ember a fejét fogja. A legenda „hívői” konzekvensen elfelejtenek beszámolni az eltűnésének idején tomboló viharos tengerről… és ugyanez elmondható még az esetek többségében is. Ennek ellenére a hazug szenzációhajhászok állandóan azzal jönnek, hogy mindegyik eltűnés csodaszép időben történt, lágy, meleg, tavaszi szellő közepette… Holott ennek általában épp az ellenkezője igaz.

1931 október: Stavenger nevű norvég hajó. Ez is egyértelműen nem létező hajó, kitalált történet. Az egyetlen hasonló nevű norvég hajó 1957-ben szenvedett hajótörést a Norvég Hajózási és Navigációs Hivatal tájékoztatása szerint…

1932 április: John and Mary. A „szokásos” gazdátlan hajó. Azt általában elfelejtik hozzátenni, hogy a legénységet a hajó újbóli megtalálása előtt már kimentették a nyilvántartások szerint. Egyébként a motorhelyiségben bekövetkezett robbanás miatt kényszerültek elhagyni a hajót.

1935 augusztus: La Dahama. Szintén „szellemhajó”. És szintén az előző kategória. A legénységet kimentették, mert a hajó süllyedt. Azonban a csendes tenger miatt csak lassan süllyedt el, így kétszer is megtalálták, öt napra rá. Persze ezekről az apró tényekről a Berlitz-hez hasonló csalók konzekvensen elfelejtenek beszámolni.

 

Az is egyértelműen megállapítható, hogy a sok hülyeség és hazugság forrása éppen az említett szerző, ugyanis a későbbi szenzációhajhászok is ugyanazokat a hibákat vétik, mint Berlitz. Például a Carroll A. Deering nevű hajónak a nevét még normálisan leírni sem tudja, és konzekvensen Carol Deeringnek nevezi… Az ilyen és ehhez hasonló hibák aztán a többi fantaszta művében természetesen visszaköszönnek. De még ez a legkisebb baj a művével. Néhány szemelvény:

- Nem nevezi meg a forrásait, hogy ugyan már honnan szedte az adatait. Vagyis a kijelentései semmivel az égvilágon nincsenek alátámasztva. (Pl. lábjegyzetek hiánya).

- Egyszerűen kitalál történeteket, soha nem létezett hajókról. (Nála jelenik meg a Stavenger is; de ilyen például a Rosalie nevű soha nem létezett francia hajó is).

- Tudatosan elferdít valós tényeket. Ilyen a 19. repülőraj rádióforgalmazása. Olyan mondatokat ad a pilóták szájába, amelyek a jegyzőkönyvek tanúsága szerint soha el nem hangoztak. Magyar nyelven is utána lehet olvasni. Így tesz a „szellemhajókkal” is. A történet meséléséből rendszeresen kihagyja a legénység egyébkénti megtalálását.

- Az esetek jó része, amit felhoz, egyáltalán nem köthető a háromszöghöz. Pl. a Gloria Colita (amit szintén hibásan Gloria Colitének nevez) esete a Mexikói-öböl sara… Ezeket még lehetne sorolni szintén. Saját magát járatja le a szerző, amikor könyvének 39-ik oldalán még térképet is közöl az eltűnt hajókról. Ezek közül összesen hét eltűnés esik bele a „tulajdonképpeni” háromszögbe, az összes többi,- hát mit ne mondjak,- elég nagy szórásban van attól… :) De még a rombusz alaktól is kívül esik a többség… Hát hogy hihet ebben a „rejtélyben” ezek után még bárki?

 

A valóban rejtélyes eseteket egy kezemen meg tudom számolni, ami a Bermuda-háromszöget illeti. Ebből máris kiesik a már említett Mary Celeste esete is a nem elhanyagolható földrajzi távolság miatt…

A repülőkre szinte ugyanezek állnak. Elfelejtik megemlíteni a konstrukciós hibákat, a bizonyíthatóan észlelt robbanásokat, a viharos időjárást, a hurrikánokat, a személyzet hibás döntéseit, a technikai hibákat, a jól dokumentált emberi mulasztásokat és figyelmetlenséget az eltűnések időpontjában, no és persze a hamisításokat és a puszta kitalációt… Meg a Golf-áramlatot, meg hogy az esetek többségében későn kezdtek el keresni, menteni (szintén mulasztás).

 

Magyar nyelvű jánlott irodalom a témában:

- John Harris: Nyomtalanul- Hajókatasztrófák,- Gondolat kiadó, Budapest, 1990

- Lawrence David Kusche: A Bermuda- háromszög rejtélye- Megfejtve,- Zrínyi Katonai Kiadó, Budapest, 1979

 Ezek után el lehet olvasni Berlitz könyvét is kiegészítésül, és így megállapítható, hogy az ő írása mennyire színvonaltalan és hazug.