A politikai hárítás mintapéldája. Politika hoz egy törvényt, hogy ilyenolyan emberekről, fogalmakról nem lehet utcát lenevezni. A törvénynek értelme nincs, mert a normális működés évtizedeiben az emberek ezeket lejátszották helyben. Ámde mivel törvény van, helyi erő kénytelen lépni. Kihez forduljon? A parlamenthez, kormányhoz mégsem lehet, mert az diktatúra. Menjen hát a tudósokhoz, azok úgyis sokat keresnek a szöszmötölésért.

A tudós kettőt léphet: 1. Beint. 2. Elolvassa a törvényszöveget, és annak alapján bírál. Besorolja hát a kisdobost használhatónak, hanyagolandónak, neccesnek.

Bármit csinál is, a ciki része neki jut. És a 2-est választja, mert akkor még mindig csenget a fizetés.

Nagyjából így.